MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ

Végezetül néhány szóban tekintsük át azt a folyamatot, aminek eredményeképp a katonai iratképzőktől a Hadtörténelmi Levéltárba kerül az irat: vagyis a gyűjtőterületi munka néhány egyedi, csak a Hadtörténelmi Levéltárra vonatkozó jellegzetességét, ami a Néphadsereg és a Honvédség irataira is vonatkozik! A katonai iratok iktatásáért, megőrzéséért, irattári terv szerinti kezeléséért az egyes alakulatok, parancsnokságok ügyviteli szervei, irodái a felelősek. Ezek tevékenységét a HM Információs- és Dokumentumvédelmi Főosztály ellenőrzi. A főosztály hatásköre kiterjed az ügyviteli, titokvédelmi és adatvédelmi jogszabályokban előírtak betartásának és érvényesülésének ellenőrzésére. Nyugodtan mondhatjuk tehát, hogy a főosztály tevékenysége valójában felér egy szervellenőrzéssel. Ezt azért fontos megemlíteni, mert látnunk kell, hogy a Hadtörténelmi Levéltár gyűjtőköri szerveinek iratkezelését nem a levéltár ellenőrzi - eltérően a MOL és az önkormányzati levéltárak gyakorlatától -, nem is a már fent említett Központi Irattár, hanem egy HM-en belüli miniszteriális szerv. Az ügyviteli célú - irattári tervben előírt, általában ötéves - megőrzés után az iratképző szervek irataikat átadják a Központi Irattárnak. Ez az intézmény mintegy a hadsereg „fő irattározója": itt történik a selejtezés. A Hadtörténelmi Levéltár minden, az 1945 utáni nyílt levéltártesthez tartozó, illetékességből átvett iratát az Irattártól kapja meg - az egyetlen kivételt a katonai bíróságoknál keletkezett periratok képezik, amelyeket közvetlenül a bíróságoktól veszünk át - , s mindet egy már befejezett selejtítés utáni A levéltárosok tehát nálunk nem mennek ki az iratképzőkhöz és nem is selejteznek! Ez adja a rendszer egyedi mivoltát, ami - tegyük hozzá - lényegében a hatályos jogszabályokba ütköző gyakorlat, hiszen mind a levéltári törvény, mind pedig a 10/2002 (IV. 13) NKÖM-rendelet a közlevéltárak feladatává teszi a köziratok iratkezelésének ellenőrzését az iratképzőknél, valamint a selejtezések és a selejtezési jegyzőkönyvek ellenőrzését, jóváhagyását. A klasszikus levéltárosi gyűjtőterületi munka fent vázolt intézményi megkettőződése a levéltári szakfelügyelő figyelmét is felkeltette, aki 2002-ben kelt jelentésében javasolta a fenti szisztéma megváltoztatását, mint ahogy ezt a nemkívánatos jelenséget már évek óta sérelmezi. A Hadtörténelmi Levéltár gyűjtőterületi munkájának egy másik, az előbbinél kétségkívül kisebb volumenű, de egyáltalán nem elhanyagol-