MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)
VI. SZAKLEVÉLTÁRAK SZEKCIÓ
Erre a történeti kitérőre azért volt szükség, hogy világosan lássuk: a Hivatal Levéltára nemcsak iratmentő, iratgyűjtő, iratkezelő egységként jött létre, hanem indulása pillanatától kezdve automatikusan kapcsolódott be abba a nagy ívű vállalkozásba, amely a történetírás quantitatív módszerének alkalmazását tűzte ki célul és tudományos tevékenységét is, de működését magát is ennek a célnak rendelte alá. Ez volt az a filozófiai alap, amelyre épült az iratok minőségének megválogatása és a döntés a maradandóság mibenlétéről a Levéltár szempontjából. Milyen hát az az iratminőség, amelyből a Levéltár gyűjteményét gyarapíthatja? Ahogy megkülönböztetni szoktuk, két féle irat képződik a Hivatalban. Az egyik fajta - szakmai zsargonunk szerint: ügyirat - a Hivatal működése során keletkező iratfajta, ki- és bemenő levelek, munkatervek, kollégiumi ülések anyagai, személyi iratok stb. Ezek az iratok számunkra csak abban a vonatkozásban érdekesek, amennyiben a Hivatal működését jellemzik, számot adnak változásokról pl. a Hivatal felépítését illetően, a Hivatal nemzetközi életére vonatkoznak, egy-egy vezető személyiség hagyatékai, egy-egy csoport működésének alapdokumentumai. Iratgyűjteményünk kisebb hányadát teszik ki az ügyiratok. A nagyobb hányad, mivel szempontunkból ennek van nagyobb jelentősége: az ún. statisztikai iratok. Ezek az iratféleségek az adatgyűjtések iratai. A statisztika nemcsak tudományos módszertan, hanem gyakorlati tevékenység is, ezek az iratok éppen adatgyűjtő, feldolgozó tevékenységének dokumentumai. Az adatgyűjtések leggyakrabban kérdőíveken rögzítik a kérdésekre kapott válaszokat, a kérdőívek pedig többfélék lehetnek. Ismerünk egyéni és lajstromos kérdőívet. Az adatgyűjtések folyamatosságukat tekintve is többfélék: egyszeriek, ismétlődőek, vagy folyamatosak. Nézzünk néhány példát. Levéltárunkban őrzünk egyszeri adatfelvételeket, szép anyag a Népességtudományi Kutató Intézet adatgyűjtése a 0-18 év közötti gyermekek antropológiai méréséről 1970-ből, 100 doboznyi mennyiségben. Egyedi jelentőségű a Cigányság szocio-demográfiai sajátosságai című vizsgálat 41 dobozból álló anyag, amely 1972-1975-ből való.