MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

I. FORRÁSKIADÁS SZEKCIÓ

napirendi pontok ismertetése elmaradt, máskor a két-három napig tartó törvényszék jegyzőkönyvében egy, vagy két ügy bejegyzése szerepelt csupán. Mindez alaposan megnehezíti a kutatók munkáját, amely olyan kirakós játékhoz hasonlít, ahol az összerakható darabkáknak csak csekély hányada áll a játékos rendelkezésére. A hódoltsági megyék esetében a helyzet még rosszabb. Itt a protokollumok csak a 18. század elejétől, a megyék működésének újraszervezését követően maradtak fenn. Összességében elmondható, hogy a jegyzőkönyvek gondos vezetését, fennmaradását a véletlenen, rendkívüli eseményeken túl nagyban befolyásolta a mindenkori jegyző és az adminisztrációt kézben tartó alispán hozzáállása. A tisztségváltás e posztokon alapvető változást vonhatott maga után a protocollumok vezetésében is. Döntő fordulatot a jegyzőkönyvek fennmaradásában a 18. század második évtizede hozott. Zalában például a bejegyzések sora 1716-tól hiánytalan, ekkortól szolgálnak folyamatos és széleskörű információkkal a megye központi működéséről. A járási igazgatás szintjén azonban továbbra is a szóbeliség dominált. A protokollumok vezetésében a vizsgált három megyében némileg eltérő gyakorlat érvényesült térben és időben egyaránt. Sopron és Vas tartott néhány közös gyűlést a 15 éves háború idején, amikor a főispáni tisztet mindkét megyében Nádasdy Ferenc viselte. Tanulságos a két megye bejegyzéseinek összevetése ugyanarról a gyűlésről.

3 Számos információ itt kimaradt, ott részletesebb, még a mindkét felet érdeklő napirendi pontok esetében is. A megyebeli gyakorlatnak, a jegyző személyének is szerepe volt abban, mi és hogyan került bejegyzésre. Ugyanakkor közös jegyzők esetében is eltért a megyék gyakorlata, amiben véleményem szerint az alispán/ok személye is szerepet játszhatott. Zalában korán megjelent a méltóságsor, a jelenlévő tisztviselők és méltóságok, illetve a nevükben megjelent követek név szerinti felsorolása. Ennek praktikus oka is volt, az érdekeltek nem hivatkozhattak arra, tudtukon kívül hoztak adóra, insurrectióra, közmunkára, vagy más, terhes kötelezettségre vonatkozó döntéseket. Bizonyos időszakokban a jegyző minden közgyűlési, illetve törvényszéki bejegyzést saját kezűleg hitelesített az ex manupropria meis scilicet jurati notarii m.p. formulával. 3 Meszlen, 1596. január 22.