MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

V. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

6. A párás meleggel való szárítás az anyagok nagy tömegének szárítására alkalmas abban az esetben, amikor a mechanikai tulajdonságok enyhe csökkenése elfogadható, és amelyek nem tartós megőrzésűek; 7. A legkíméletesebb módszer a szétterített iratok szárítása levegőn. Hátránya azonban a nagy munkaszükséglet és a nagy helyigény. Fontos figyelembe venni a száradó anyaggal való munkavégzéssel járó jelentős egészségkárosító veszélyt; 8. A mikrohullámmal való szárítás, hasonlóan a száraz levegőshöz, kizárólag nem tartós megőrzésű dokumentumok estében használható; 9. A liofilizálás (fagyasztva szárítás) alkalmas a vízoldható íróanyagokat és bélyegzőnyomatokat tartalmazó, megőrzendő anyagok szárítására, vagy amelyeknek károsodása nem fokozódik; 10. A pergamen papírok nem száríthatok hő alkalmazásával; 11. A könyvkötő bőrök és pergamenek csak levegőn, szabadon kiterítve száríthatok biztonsággal; 12. A meleggel járó szárításkor az elektrografikus másolatok és a műanyag tasakok, dossziék összeragadnak; és 13. A mikrohullámmal való szárítás kockázatos olyan anyagokra, amelyekben fém részek, vagy másféle, a mikrohullámot abszorbeáló anyagrészek vannak Az ilyen dokumentumok szárítása csak különleges megoldással lehetséges (sugárzás elleni védőlemez használata, a szárító kisebb teljesítménnyel működtetése) 2002 őszén a cseh kormány megbízta a tudományt és a kutatást felügyelő miniszterelnök-helyettest, hogy az érintett intézmények képviselőiből és szakértőiből alakítson bizottságot az árvíz okozta helyzet megoldására. A bizottság munkájának eredménye a 2003. márciusi, 216. számú kormányhatározat a „további javaslat a kormányszerveknél és a kulturális örökség intézményeiben az árvízkárosodott dokumentumokkal kapcsolatos helyzet megoldására," című előterjesztés alapján. Ezt 2003- júliusban módosították. A Határozat alapelve az, hogy az árvízkárok helyreállítási feladatait válasszák két részre. A Kulturális Minisztériumhoz tartozó intézmények (könyvtárak, múzeumok és galériák) dokumentumainak helyreállítását a Minisztérium, a más minisztériumokhoz tartozó intézményekét (levéltárak, minisztériumi irattárak, bíróságok stb.) pedig a Kormányhivatal koordinálja. A Kulturális Minisztérium tervezi, hogy a brno-i Technológiai Múzeumban Restaurálási Módszertani Központot építenek. Mivel a Techno-