MLE 2003. vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2004)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK SZEKCIÓJA

rendezése 2002 nyarán indult meg. A püspökség főállású (felsőfokú, nem szakirányú képzettségű) levéltárost alkalmaz a munkálatokra. Különösen a német nemzetiségű (sváb) közösségek kivándorlása illetve a szórványosodás (Máramaros, bányavidék) sürgetővé teszi a veszélyeztetett irategyüttesek begyűjtését. A püspökség területén egykoron működött szerzetesrendek (piaristák, ferencesek) levéltárainak rendezése szintén a jövő feladata. 3- Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Levéltár A nagymúltú váradi püspökség és káptalana országos jelentőségű levéltárát az államosítás következtében szinte teljes egészében elvesztette. A levéltár jelenlegi állománya (mintegy 100-120 ifm., a legkorábbi iratok XVII. századiak) három csoportra bontható: 1. A püspökségi és káptalani állományok államosítás után megmaradt részei. 2. Az egyházmegye plébániáinak 1820 utáni anyakönyvi másodpéldányai. 3- Az utóbbi két évben begyűjtött plébániai iratok, hagyatékok. Tényleges levéltári munka az elmúlt ötven évben nem volt, a megmaradt iratállomány kaotikus állapotba került és a Bazilika épületében lévő levéltári helyiségek (a káptalani hiteleshelyi és házilevéltár egykori termei) ezen évtizedek alatt teljesen lepusztultak. 2000 óta pályázati támogatásoknak köszönhetően megvalósultak a levéltári munka alapvető feltételei (teljes tatarozás, új polcrendszer, riasztórendszer stb.) illetve az áttekinthetőség szintjéig megtörtént az állomány rendezése. A következő évek feladata a jelenlegi állomány leltározása, szakszerű rendezése. A levéltárnak alkalmazottja nincs, az Egyházmegyei Műemlékkönyvtár könyvtárosa végzi el az adódó tennivalókat. A veszélyeztetett vidéki plébániai irategyüttesek feltérképezéséhez és részbeni beszállításához alkalmat nyújtott a hasonlóan veszélyeztetett könyvállományoknak az elmúlt években elvégzett felmérése és beszállítása, mely munkálatok során értelemszerűen a figyelem kiterjedt az iratokra is. A begyűjtés egyelőre csak egy-egy értékesebb iratot érintett (pl. Bélfenyér, Biharsályi, Éradony, Tenke) néhány esetben azonban a teljes megmaradt irategyüttest is (pl. Magyarcséke, Vaskóh).