MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

VII. A LEVÉLTÁRAK TUDOMÁNYOS-ISMERETTERJESZTŐ

írásra kerülnének. Ez a segédlet a település- és családtörténet kutatói részéről a legkevésbé használt iratanyagot hozná közelebb, ugyanakkor a kiemelt forrástípusok a különböző tudományszakok (társadalomtörténet, történeti etnográfia) professzionális kutatóinak munkáit is megkönnyítenék. Az abszolutizmus korának mind járási szolgabírói (közigazgatási, bíráskodási), mind megyefőnöki iratanyaga hasonló feltárásra érdemesített, hisz pl. az előbbi fondokban már jelentős számú, engedélyezésre benyújtott köz- és magánépület tervrajza található. C) Kutatásmódszertani útmutatók 1. ) Rövid terjedelmű, 2, maximum 4 oldalas, házi készítésű „szórólapok", amelyeken a referensek egyes fondok, állagok, iratsorozatok kutatásához a legszükségesebb információkat adják meg. Ezek az információk egyrészt kitérnek az iratanyagban történő konkrét kutatásra, annak technikai megvalósítására, az iratanyaghoz tartozó segédkönyvek (iktatók, mutatók) használatára, másrészt arról is tájékoztatnák a kutatót, hogy az adott forrás leginkább milyen témákhoz használható fel. Célszerű, ha forráskritikai, illetve ha lehetséges, szakirodalmi utalásokat is tartalmazna ez a segédlet. E lapokat egyrészt a kutatóteremben lenne érdemes összegyűjteni és tárolni, másrészt érdemes lenne egy példányát a belső fonddossziéban is elhelyezni. 2. ) Az elmúlt évtizedekben több levéltár adott ki község-, iskola-, üzemtörténet megírására vonatkozó módszertani füzeteket, könyveket, melyek közül tán legismertebb a Pest Megyei Levéltár sorozata lett. Ezek a füzetek immáron nem az egy fondban, állagban történő kutatást segítik, hanem egy téma komplex feldolgozásához adnak alapvető módszertani segítséget. A kutatási igények változása miatt érdemes lenne a legfontosabb területek módszertani füzeteit (pl. település-családtörténet, iskola- és plébániatörténet stb.) újólagosán elkészíteni.