MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)
VII. A LEVÉLTÁRAK TUDOMÁNYOS-ISMERETTERJESZTŐ
ellenállás tapintható ki a honlap puszta említése kapcsán (csakúgy mint a digitalizálás bármely formájával kapcsolatban), s ennél is szélesebb kör esetében beszélhetünk tökéletes érdektelenségről. A honlap megismerése kétségtelenül feltételezi a számítógépes elérhetőség lehetőségének megteremtését, ám ezzel együtt is meglepő, hogy a dolgozók tekintélyes hányada nem ismeri a saját intézménye honlapját. Mindez akkor vált teljesen egyértelművé, amikor a MOL megjelentette a fentebb már említett, színes címlapos tájékoztatóját, amely adatainak döntő többségét az intézmény honlapjáról kölcsönözte. A nyomtatvány megjelenését követően a kiadvány összeállítóját egyre-másra keresték meg a kollégák, jóindulatú kritika kíséretében hívva fel figyelmét a kiadványban található hibákra. Ezek egy részét kétségtelenül az összeállító lankadó figyelme „eredményezte", ám legnagyobbrészt azért fordultak elő benne téves adatok, mert azok hosszú ideje ugyancsak tévesen szerepelnek/szerepeltek az intézmény honlapján. Konkrét példának csupán egyetlen elemi hibát hoznék fel: a honlapon egyik történelmi családunk neve három formában is megtalálható volt: Esterházy, Eszterházy, Eszterhásy. Ha az ilyen jellegű hibák a korábbiak során nem szúrtak szemet, az azt jelenti, hogy a kollégáknak vagy nem volt lehetősége a honlap megtekintésére, vagy nem volt erre igényük. A hagyományos kiadványok viszont azonnal felkeltették az érdeklődésüket. Ily módon ismét megerősítve érzem azt a korábban már hangoztatott álláspontomat, miszerint a kiadványok és a honlap nem helyettesítik, hanem erősítik egymást, hiszen a színes címlapos Tájékoztató pl. „kiugratva a nyulat a bokorból", lehetővé tette a honlap „rejtőzködő" hibáinak korrigálását. Éppen ezért teljességgel elfogadhatatlannak tartom azt a túlzottan „modernista" álláspontot, miszerint nincs szükség hagyományos nyomtatványokra, hiszen a honlap teljes egészében betölti azok funkcióját, de ugyanilyen elfogadhatatlan annak az ismétlődő hangoztatása is, hogy a MOL-nak nincs szüksége honlapra, arra való hivatkozással, hogy ilyennel a korábbiakban sem rendelkezett (no comment). Visszatérve magára a honlapra, le kell szögezni, hogy jelenlegi formájában még számos kívánnivalót hagy maga után a téves adatok korrigálásán kívül is. Éppúgy, mint a logo esetében, a honlap formájának, színeinek, szerkezetének megtervezésével is külsős céget kell megbízni, ismertetve a céggel a honlap által a külvilágba „kilépő" intézmény jellegét, felépítését, feladatait stb. A tartalmi rész összeállítása ellenben természetesen a Magyar Országos Levéltár illetékes munkatársainak fel-