MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

VI. PÁLYÁZATI ÜGYEK - GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK

PRAIT ZOLTÁNNÉ (Somogy Megyei Levéltár) A kiskincstári finszírozás tapasztalatai az önkormányzati levéltárakban A kiskincstári finanszírozásról körvonalazódott tapasztalatokat a levéltárak mintegy feléből állítottam össze, ami alapján viszonylag egységesnek mondható gyakorlat látszik igazolódni. Finanszírozásunk történelmi áttekintése, hogy a szakmához hűen fogalmazzak, azért szükséges, hogy érzékeltessem mi miatt vált aktuálissá a témaválasztás. 1. Először 5-6 évvel ezelőtt a költségvetésekben elfogadott intézményi finanszírozást egyenlő részletekben 1/12-denként, havonta utalta a felügyeleti szerv az egyszámláinkra. így nálunk „halmozódott" fel a pénz, amivel szabadon gazdálkodhattunk. Előnye: • olykor kamatozott a működésre kapott pénz, ami a saját bevételeinket növelte, • az átvett pénzek, támogatások az egyszámláinkon kizárólag a mi felügyeletünk alatt kerültek felhasználásra, ami előtt módunk volt olykor egyéb pénzügyi műveletek alkalmazására, • intézményi alulfinanszírozás nem lehetett, mert a támogatás mind ki lett utalva az intézményekbe. 2. Ezt követte a nettófinanszírozás, amikor a pénz egy részét megkíméltük a nagy utazástól, miszerint a havi illetményekből levont és a munkáltató által fizetendő adók és járulékok már nem kerültek leutalásra az egyszámláinkra. Ezeket az összegeket jóváírták a finanszírozásunkhoz, és csak a személyi kifizetések, a dologi kiadásaink fedezete ke-