MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK

csapdájával": az egyház egyrészt nem adhatja ki kezéből az iratokat, másrészt nem tudja maradéktalanul biztosítani fenntartásukat. A fenti példák is bizonyítják, hogy végigpróbálva a lehetőségeket, a puszta felméréstől az EOL-ba történő teljes beszállításig, nyilvánvalóvá vált előttünk ennek a munkának egyrészt a fontossága, másrészt a nehézsége. Az egyháztörténeti és a kulturális örökség fontos részét tartalmazó gyülekezeti iratanyag megmentése érdekében többoldalú együttműködés, rugalmas hozzáállás, szakmai elkötelezettség szükséges. Ellenkező esetben, belátható időn belül e fokozottan veszélyeztetett iratanyag jelentős része örökre elveszhet.