MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

III. ANYAGVÉDELEM - ÁLLOMÁNYVÉDELEM

A felmérés eredményeinek kiértékelése és az átfogó állományvédelmi terv szempontjai A felmérés során összesen 331 mintát néztünk át és értékeltünk, ezek 26%-a kötet, míg a fennmaradó 74% irat volt. A vizsgálatból az okleveles térképgyűjteményt kihagytuk, mert a módszer ezek felmérésére nem alkalmas. A mechanikai és kémiai károsodások részaránya megegyezett és több, mint az iratok felén kimutatható volt. A leggyakoribb karosodasi típusok a papírszélek fizikai sérülése, a szakadások és a tintamarás voltak. Kifejezetten a csomagolásból származó károsodás az anyag 26%-ánál figyelhető meg. A savas lebomlás csak az iratok 11%-ánál fordult elő, ennek oka valószínűleg a gyűjtemény összetételében keresendő (a Bécsi kapu téri épületben zömmel rongypapír alapanyagú iratokat őriznek). Penészkár előfordulása csak 12% (a súlyosabb, összefilcesedett állapot csak 5%), rovarrágás mindössze 9%. A többi karosodasi típus mértéke csekély. A kötetek 24%-ának a gerince, 7%-ának a kötése sérült. (Összességében elmondható, hogy a kötetek, ill. az egybekötött iratok jobb állapotban vannak, mint a szálas anyag.) Figyelemre méltó azonban a tintamarás nagy aránya.

2 Az iratok zömén a tintamarás szerencsére még kezdeti stádiumban van, vagyis a tinta még csak átüt a papír hátoldalára. (A folyamat előrehaladtával a tinta teljesen átmarja a papírt és a betűk kipotyognak.) Hollandiában nagyon nagy gond a levéltári iratokon nagy arányban jelentkező tintamarás. A megoldás csak egy speciális tömeges savtalanító-konzerváló eljárás alkalmazása lehet. Mivel az egyes raktárakban más-más jellegű, ill. korú anyagot őriznek, az eredmények olykor raktáranként is nagy eltérést mutatnak. Ezért elvégeztük a raktáranként! összesítést, melyek összehasonlítása nagyon érdekes. 2 Ennek oka a rongypapírokon íróanyagként használt vas-gallusz tinta savassága, ill. a fölöslegben benne lévő vas ionok oxidációt siettető hatása.