MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)
II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK
A levéltár története, a levéltár és a kézirattár kapcsolata Mielőtt kifejteném, hogy az Akadémia működésében hogyan jelentkezik a köztestületi munka sajátossága, röviden ismertetem a levéltár történetét, és az Akadémiai Levéltár, valamint az MTA Könyvtára Kézirattárának kapcsolatát. A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása óta gondoskodott a keletkező iratanyagáról és annak őrzéséről. Az alapszabályok a főtitkár kötelességévé tették az Akadémia levéltárának az őrzését, így ez a főtitkári hivatal keretében működött több mint száz éven keresztül. Az iratokat az 1930-as években levéltári szempontok szerint rendezték, majd a második világháború után az MTA Könyvtára Kézirattárában helyezték el. Ennek az anyagnak a neve: Régi AkadémiaiLevéltár, jelzete: RAL. Ezeket az iratokat ma is a Kézirattárban őrzik, és itt lehet kutatni ezeket. Történeti és személyi okok miatt alakult így, és mivel megfelelő raktári helyen, szakképzett kollégák kezelésében van, mi nem bolygatjuk ezt a kérdést, noha szakmailag az volna a helyes, ha mi őriznénk az anyagot. Fondjegyzékünkben viszont kihagytuk a helyet a RAL-nak, Az MTA múltja fondcsoportban az 1. fond a RAL. 1945 után az ország tudományos életében is óriási változások zajlottak le. Sokáig kérdéses volt, hogy a Tudományos Akadémia fennmarad-e, és ha igen, akkor milyen formában. 1948-ban létrehozták a Magyar Tudományos Tanácsot a tudományos élet tervszerű irányítására. A Tudományos Tanács egyik feladata éppen a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése volt. 1949 decemberében a Tudományos Tanács megszűnt, és az MTA Hivatala mint jogutód átvette az iratanyag egy részét. Állományunkban ez 2. számú fond. Az 1949-ben átalakított Magyar Tudományos Akadémia már nem szűk körű tudományos testületként működött tovább, hanem az egész ország tudományos életét irányító szervként, melyhez egy kutatóintézeti hálózat is tartozott. így rövid idő alatt jelentős iratanyag keletkezett, melynek őrzéséről gondoskodni kellett. Az Akadémia Elnöksége az intézmény hagyományát és a környező országok gyakorlatát szem előtt tartva, döntött az önálló Akadémiai Levéltár létrehozásáról (48/1963sz. elnökségi határozat). Az Akadémiai Levéltár 1964. január l-jén önálló egységként, de az MTA Könyvtára szervezetén belül kezdte meg