MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

rozók, víztisztítók, közművek, öntöző csatornák. (Pl. A Duna-Tisza ár­mentesítő és vízszabályozó társulatok térképe 1898.) A térképtár információtartalmát megsokszorozza az adatok történe­tisége: több évtizeden, vagy akár évszázadon átívelő periódusok folya­matai képezhetők le a 16. század végétől a 20. század végéig. A történeti topográfia egyes kérdései mai környezeti, gazdasági problémákat is érintenek: a szigetközi és csallóközi Duna-ágak 18. századi vízrajza, szi­getei, zátonyai az emberi beavatkozások előtti közvetlen állapotot mu­tatják meg. (Pl. Mappa comitatensis Posoniensis, azaz Pozsony megye térképe, Mikoviny Sámuel 1735-1742.) A feldolgozandó információmennyiség pontos körülhatárolása és elemzése segítségével folyamatokra vonatkozó mennyiségi és időbeni változásokat követő statisztikai számítások végzésére alkalmas rendszer építhető fel. Mennyiségi változások tekintetében vízhozamok, csapadékmennyi­ség, megművelt, öntözött területek, mocsarak és homokos területek, nemzeti parkok, flóra és fauna adatai, állattenyésztés és legeltetés. (Pl. Magyarország aszályos vidékeinek öntözővízzel való ellátása, Duna, Tisza és mellékfolyói, Balaton, Velencei-tó 1935.) Az időbeni változások esetében behatárolt területre vonatkozóan vizsgálhatók a vízszintváltozások, víztisztasági, vízminőségi adatok vál­tozásai és az öntözött területek. (Pl. Duna, Tisza és mellékfolyóik vízál­lása, grafikonok, 1882-84, 1885-1901.) A térinformatikai rendszer a statisztikai elemzésekre és hatásláncok­ra épülő szakértői döntéstámogató rendszerként használható: előrejel­zések (árhullámok, tartósan száraz, vagy elárasztott területek előrejel­zése, esetleges időjárási előrejelzés a több éves ciklusok feltérképezésé­vel), megoldási javaslatok beavatkozások várható hatásaira (intenzív le­gelőgazdálkodás és vízhiányos hozamok összehasonlítása). A külön­böző területeken jelentkező előnyöket és hátrányokat a program kimu­tatásokban közölné (pl. gazdaságélénkítés a mezőgazdaságban a terme­lékenység maximalizálásával, a munkaerő minimálisra csökkenése mellett a terület népességének elvándorlása miatti problémák ellensú­lyozása), funkcióit szállítási útvonalak számítása egészíthetné ki. A vizekkel kapcsolatos bármely fejlesztés modellezése megmutatná a felmerülő vízigényeket, a tervezett változtatások várható hatásait (ön­tözési tervek, tározó létesítése, mocsár lecsapolása vagy rekreációja, ár-

Next

/
Thumbnails
Contents