Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

KÉSMÁRK

(MNL OL R 64. 11/c. No. 49.)

A város (ma: Kezmarok, Szlovákia) régi címere a 15. századból származik, újabb címere 1661-ből ismert: „A pajzs vízszintesen két részre van osztva. A felső kék mezőben két egymásra keresztbe tett ezüst kard látható, míg közöttük fent arany liliomkorona, lent arany rózsa lebeg. Az alsó rész vörössel és ezüsttel van négyszer pólyázva.” {Címertár, 58. /I. 35./)

(MNL OL R 64. 11/c. No. 74.)

Szabadka (ma: Subotica, Szerbia) 1743-ban kiváltságokat és címert nyert Mária Teréziától, a város neve Szent Mária lett. 1779-ben az uralkodónő szabad királyi városi rangra emelte a települést (Maria-Theresiopolis). „Az új privilégium némi változtatással meghagyta az eddigi címert. A felső kék mezőben felhők közül Szűz Mária tűnik elő skarlátszínű ruhában, karján a kis Jézussal, előtte Szent Teréz karjait Jézus felé terjeszti ki. Az alsó mezőben kettős farkú, aranyszínű oroszlán ágaskodik, jobb felé kardot tartva.” A város neve 1839-től Szabadka.

(h ttp ://szabadkavaros. blog. hu/2009/0 9/21/cimer_8)

SZABADKA

76