Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)

SZEGED

(MNL OLR 64. 11/c. No. 77.) (Csarnok, 3. emelet)

r ^

A település címerének sem képét, sem leírását nem adja a Címertár.

111. Károly 1719-ben bocsátotta ki a szabad királyi város kiváltságait és annak magyarázatait tartalmazó privilégiumlevelét, amely a település címerének képét és leírását is adja: „két részre hasított álló katonai pajzs, amelynek jobb felében kék mezőben a Tiszát és a Marost jelképező két folyó fut és folyik le, a pajzs bal felében pedig ezüst mezőben lábával karmai között aranyozott jogart tartó természetes színű kiterjesztett szárnyú felezett sas látható” (Géczi Lajos fordítása, http://www.sk-szeged.hu- /statikus_html/digitalis/szrt/felemelkedes.html

).

V. Ferdinánd 1837-ben megújítja a város címerét, ennek tartalma az előzőtől eltér, de azonos a címertervvel: Hasított pajzs, első ezüst mezőjében két vörös harántpólya (vagy pantallér), bal kék mezőjében a hasítékból kinövő, kiterjesztett szárnyú, balra néző arany koronás arany sas, lábával ezüst jogart markol. (Vö. MNL OL A 57. 62. kötet, 581-582.)

Szeged mai címere az eredeti adományt követi (Szegfű László: Szeged címere /

http://www.szegedvaros.hu/szeged/50.html

, lásd még ehhez: www.magyarcimerek.hu

)

L. J

64