Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
zárta. Ezzel lehetővé vált a III. és IV. emeleti előcsarnoknak és lépcsőháznak Róth Miksa iparművész tervei szerint való folytatólagos kifestése is. Egyidejűleg az előcsarnokok és a lépcsőház ösz- szes ablakai - összesen 27 darab - ugyancsak Róth Miksa által igen ízlésesen megtervezett, színes ablakokkal cseréltettek ki, melyeket Magyarország - sajnos, legnagyobbrészt elszakított - városainak címerei díszítenek, ezzel is hirdetve hazánk régi területéhez való igényünket és ragaszkodásunkat s ezzel kapcsolatban régi kultúrfölényünket. A vármegyék címerei a lépcsőház mennyezetét borító falkép körül nyertek elhelyezést.”49 50 51 52 Címeres ablakok Az üvegfestmények elkészítésének koncepciója is változott az idők folyamán, és azok léte nem gr. Klebelsberg Kuno ötletéből származott; részletesen adatolt ismereteink azonban nincsenek e kérdésről. Pecz helyettese, Nagy Károly 1915 decemberében készített egy összeállítást az Országos Levéltár berendezési és felszerelési tárgyairól, amely tartalmazta az üvegfestmények költségeit is (XVIII. pont). Az előcsarnokba négy ablakot terveztek 3-3 címerrel, három ablakot 1-1 címerrel; a főlépcsőházba kettő nagyobb, 3 címert tartalmazó ablakot és hét kisebbet 1-1 címerrel; az I. emeleten kettő ablakot 3-3 címerrel, a kutatóterembe három ablakot 5-5 címerrel, négy ablakot 1-1 címerrel, továbbá a főkapu portálját az ország címerével. Összesen tehát 25 ablakot terveztek 53 címerrel. Ennek teljes költségét 24 849 koronában állapították meg.30 A címerek Csánki Dezső főigazgató 1928 őszén arra kérte - a levéltár belső díszítésére addig is különös figyelmet és gondot fordító - Klebelsberg Kunot, engedélyezze, hogy „az Országos Levéltár földszinti, illetve emeleti csarnokainak és lépcsőházának ablakaira, az ezen csarnokok, illetve lépcsőház falaira festett képekkel és művészi díszítésekkel kapcsolatban, mintegy egységes bezárásul, mérsékelt díszítéssel, üvegfestmények kerüljenek, mégpedig ez ablakok felső részére, kisebb ablakoknál egy-egy, nagyobb ablakoknál három-három, a régi Nagy-Magyarország városait ábrázoló címerekkel, különös tekintettel arra, hogy az Orsz. Levéltárban elhelyezett oklevelek és iratok a régi egész Nagy-Magyar- országra vonatkoznak, s a városok címerei ezen régi szeretett haza ezeréves előkelő kultúráját legkifejezőbben képviselik és hirdetik.”31 A miniszter a kérésnek eleget tett, továbbá felszólította a főigazgatót, hogy Róth Miksa iparművésztől az ablakok elkészítésére vonatkozó költségvetést is kérjen. Csánki november 2-án kérte Róth Miksát a költségvetés elkészítésére: „Az Orsz. Levéltár lépcsőházán alkalmazandó üvegfestmények, jelesül városi címerek ügyében az utóbbi napokban két ízben is beszélgettem a Miniszter úr őexcellentiájával. Ő elvben nagy örömmel hozzájárul ez óhajtásom teljesítéséhez, azonban a költség tekintetében nem akar a sötétbe belemenni, s Tőled valamelyes költség-előirányzatot kér. Ugyanennek lehető mielőbbi beküldését hozzám én is kérem, mert látom, a pár nappal ezelőtt lezajlott gyűjteményegyetemi költségvetési tanácsülésből, hogy enélkül egyszerűen a falnak mehetünk. Ugyancsak Őexcellentiája sürgeti a EL emeleti Dudits-féle festmények alá jövő magyarázó szavak befestését. Az erre vonatkozó szöveget idecsatolom azzal a kéréssel, méltóztassál intézkedni, hogy ez a befestés is mielőbb megtörténjék.” Róth Miksa november 5-én nyújtotta be a tervezetét, a nyolc darab, három címert tartalmazó nagyobb üvegfestmény darabját 1600, az egy címert tartalmazó, három kisebb üvegfestmény darabját 1000, a IV. emeleti csarnok három címert tartalmazó két üvegfestmény darabját 1100, a lépcsőház egyszerűsített kivitelű, három címert tartalmazó hat nagyobb üvegfestmény darabját 1000, az egy címert tartalmazó nyolc kisebb üvegfestmény darabját 700 pengőért, vagyis a 27 üvegfestményt 59 címerrel összesen 29 600 pengőért vállalta elkészíteni.32 49 OL Jelentés 1929. 148. 50 MNL OL Y 1-1-OL-ép. 9. 51 MNL OL Y 1-1049/1928. 52 MNL OL Y 1-1049/1928. 13
