Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Horváth J. András: A városi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Győr Város Levéltára, Székesfehérvár Város Levéltára, Tatabánya Város Levéltára, Vác Város Levéltára)

alapján tagolódó modern-kori városi iratanyag gerincét az önkormányzati igazgatás központi és helyi szerveinek, valamint a különféle hivataloknak és intézményeknek az iratai, továbbá - a 20. századi fővárosi iratok vonatkozásában - a közüzemek (Víz,- Gáz- és Elektromos Művek, BESZKART) anyagai alkotják. A 19-20. századi várostörténeti kutatások leggyakrabban használt forráscsoportját mind Budapest, mind Győr és Székesfehérvár vonatkozásában az ügyosztályonként tagolódó, 1929-ig, Ül. 1930-ig tanácsi, majd a régi keletű városi hivatalnoktanácsok felszámolását követően, immáron a polgármester egyszemélyi felelőssége alatt tevékenykedő ügyosztályi iratoknak a legtöbb igazgatási ágazatra kiterjedően fennmaradt terjedelmes iratsorozatai képezik Az ezekhez rendelkezésre álló eredeti segédkönyvek használatával mind tematikus, mind személyekre vonatkozóan végezhetők kutatások. Ezekben az iratokban a legtöbb kutatás - a városi sajátosságokból következően - meghatározott telek-, ül. házingatlanokra; egykorú városi létesítmények: pl.: iskolák; szervezetek, egyesületek vagy vállalatok történetére, valamint adott személyek, például, városi tisztviselők működésére vagy személyi adataira irányul. A BFL őrizetében ezeken kívül némely területi államigazgatási szerv (pl: M. Kir. Államrendőrség Budapesti Főkapitánysága, Tankerületi Főigazgatóság, Tanfelügyelőség), valamint bizonyos vegyes állami-fővárosi szervek (Közmunkatanács, Közigazgatási Bizottság) anyagainak fennmaradt részei is megtalálhatók. Főként társadalomtörténeti szempontból becsesebb ezeknél a különféle fokozatú bírósági szerveknek, főként a 20. század első feléből nagyobb arányban megőrződött anyaga, továbbá a közjegyzői iratok fondjai. Formálisan jogszolgáltatási szerv volt, valójában azonban főként gazdaságtörténeti vonatkozásban jelentős a Cégbíróság fővárosi iratanyaga. Az állami és az önkormányzati intézményrendszer 1945 és 1950 között nagy vonalakban ugyan a régi szervezeti keretek között működött, ám létrejött ekkoriban néhány figyelemre méltó történeti forrást képező szerv is. Ezekről szólván, a jogszolgáltatási iratok körében feltétlenül megemlítendők az 1945 és 1949 között működött népbírósági iratok, valamint a nemzeti és az igazoló bizottságok iratai. Mind Budapest, mind Székesfehérvár vonatkozásában jelentős forráscsoport a főként az egykori önkormányzat által fenntartott ún. községi iskolák anyakönyveinek és egyéb iratainak köre. Első számú őrzőhelyei kell legyenek a települési önkormányzati levéltárak a város kollektív emlékezetének, a helytörténet fontos kútfőinek, amelyre jó példa a Váci Városi Levéltárban található, 1544-gyel kezdődő ún. Tragor-gyűjtemény. S végül fővárosi vonatkozásban nem szabad megfeledkeznünk az egyes szakmai csoportok érdekvédelmét és ellenőrzését gyakorló korabeli ipartestületek, valamint a különféle ipari, kereskedelmi, közlekedési és pénzügyi