Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Horváth J. András: A városi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Győr Város Levéltára, Székesfehérvár Város Levéltára, Tatabánya Város Levéltára, Vác Város Levéltára)

Pecsétnyomók Budapest Főváros Levéltárából Szabad királyi városaink - amelyeknek számát és státuszát a rendi országgyűlések artikulusai rögzítették - királyi adománylevelek nyomán szerezték „szabadságaikat", s kerültek a különböző királyi fórumok joghatósága alá, mentesülve a világi vagy egyházi földesúri hatalom alól. A Szent István által alapított, s az adományozott jogok tekintetében példaként szolgáló Székesfehérvár 1514-től másodfokú bírói fóruma folytán személynöki, míg Buda és Pest ugyanezen okból tárnoki város volt. A városok, s polgáraik vagyoni ügyeiben másodfokon viszont a Magyar Kamara intézkedett. A török hódoltság nyomán bekövetkezett pusztítások folytán igen kevés adat, s még kevesebb fennmaradt eredeti oklevél tanúskodik az ezen települések számára biztosított korábbi privilégiumokról. A városi fejlődés szempontjából meghatározó jelentőségű árumegállító joggal kapcsolatosan, pl. tudomásunk van arról, hogy ehhez Győr - a szabad bíróválasztással egyetemben - 1271-ben, Buda pedig 1347-ben jutott. A városok a török alóli felszabadulást követően folyamatosan szerezték vissza régi jogaikat: Buda és Pest 1703-as adománylevelét követően, valamint Székesfehérvár véglegesen 1715-ben, míg Győr 1743-as szabad királyi kiváltságlevet követően 1751ben. Különleges helyzetben volt a szintén püspöki székhely Vác mezővárosa, amely - szabadulni kívánván az egyházi (püspöki és káptalani) földesúri joghatóságtól - bár az 1710-es évektől folyamatosan küzdött a szabad királyi városi státusért, ám azt sohasem nyerte el. Sőt 1742-ben két földesura köz-