Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Káli Csaba: Megyei levéltárak (Területi általános közlevéltárak)

Chernél Viktor címertani ősfája, 1898 {Vas Megyei Levéltár) anyaga eleve két egyenrangú „megyei" levéltárat eredményezett az egyesített megyék székhelyévé lett Győrben, és ezt a címét éppen elvesztő Sopronban. Ráadásul a hajdani Mosón megye székhelyén Mosonmagyaróváron, a győri levéltárnak kirendeltsége maradt fenn, így az egyesítés előtti megyék (volt) székhelyei valamennyien helyben megtarthatták levéltári anyagukat. A történelmi gyökerek - valamint a raktárhiány - centralizációs törekvéseket elhomályosító erejére a másik jó példa a Békés Megyei Levéltár esete, ahol az 1950 előtti székhelyen, Gyulán található a megyei levéltár, nem pedig a jelenlegi székhelyen, Békéscsabán. Az említett okok következtében tehát több helyen a megyei levéltárak, a rendszerint azért megyeszékhelyen lévő központjaik mellett a nagy múltú és jelentős levéltári anyaggal rendelkező megyebeli kisebb városokban úgynevezett fióklevéltárakat - amelyeket neveznek osztályoknak, illetve részlegeknek is - hoztak létre. Ebben a tekintetben a Csongrád Megyei Levéltár a rekorder, melynek a szegedi központon kívül négy fióklevéltára, illetve részlege működik a megye régi székhelyein és más városokban (Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Csongrád). A fióklevéltár olyannyira nem egyedi, különleges jelenség, hogy mára a megyei levéltárak többsége - 20-ból 12 - nemcsak a megyeszékhelyen tárol iratokat. Azok a szerencsésebb levéltárak, ahol ez nem így van, azok is a székhely településen több különálló raktárépületben őrzik az anyagaikat. A megyei levéltárak életében az 1968-as év hozott újabb sorsdöntő változásokat. Az eleddig állami fenntartásban működő intézmények az illeté-