Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Szijj Jolán: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest

SZIJJ JOLÁN HADTÖRTÉNELMI LEVÉLTÁR, BUDAPEST A

magyarországi levéltárak története a középkorban indul. 7/7. Béla király 1181-ben rendelte el a királyi udvarban az ügyintézés területén az írásbeliség bevezetését, amely a 13. század folyamán vált az udvari hivatalokban (kancellária és bíróságok) egyre kiterjedtebbé. Magyarország a 16. század elejétől a Habsburgok ún. dunai monarchiája része volt, önálló államisága nem volt. Az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek és ezek iratai is ott maradtak. Az 7. Ferdinánd király által a katonai ügyek intézésére 1556-ban létrehozott Udvari Haditanács - Hofkriegsrat - mellett kialakult az iratok gyűjtésére hivatott irattár is. Néhány évtized elteltével szükségessé vált az irattári, levéltári tevékenység elválasztása az irodai szolgálattól. Savoyai Jenő herceg javaslatára 7. József császár 1711. április 4-én nevezte ki az első levéltárost Bernhard Rosenbaum személyében és ekkortól számítható a katonai levéltár története, amely Ferenc császár 1801. március 23-án kelt rendelete értelmében Kriegsarchiv - Hadilevéltár - néven működött. Az új levéltárnak a gyűjtésén, rendszerezésen túl az iratok hadtudományi kiértékelése is feladatkörébe tartozott. E katonai levéltár volt hivatott a magyar hadtörténelem írásos emlékei gyűjtésére és őrzésére. Ezen a helyzeten az 1867-es kiegyezés sem változtatott, lévén, hogy önálló magyar hadügy nem volt a dualista államban, így a Monarchia hadereje részeként létrejött magyar honvédség megalakulását nem követte katonai levéltár létrehozása. Megalakulására csak akkor nyílt lehetőség, amikor 1918 októberében az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott és a polgári forradalom nyomán megszületett az önálló és független Magyarország. Az 1918 november elején Magyar Hadügyminisztérium néven újjászerveződő honvédelmi minisztériumban már meg voltak a katonai levéltár létrehozásának szervezeti előzményei. Az első világháború idején is érvényben volt az a császári és királyi rendelet, amelynek értelmében a haderő alakulatai, így a honvédség alakulatai is, a bécsi Kriegsarchiv-ba küldték a működésük során keletkezett hadműveleti és egyéb, megőrzésre előírt irataikat, térképeiket. 1915 őszén sikerült azt elérni, hogy a magyar honvédség és népfelkelés alakulatai harctéri irataikat közvetlenül a Honvédelmi Minisztériumba küldhessék. A HM l/a. osztályán belül létrehoztak egy levéltári csoportot, amelynek az volt a feladata, hogy ezeket a hazaküldött iratokat lemásolták és az