Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

vészből okulva ma már a saját anyagról készült mikrofilmek teszik ki a filmtár állományának közel 60 %-át. A több mint hat évtizedes céltudatos munka eredményeként a filmtár állománya több, mint 60 millió felvételt tartalmaz. Az állomány évente majdnam egy millió felvétellel gyarapszik. A mikrofilmek nyilvántartása - minthogy másodlagos adathordozóról van szó - követi az eredeti anyag rendjét. A Magyar Országos Levéltár levéltára (1875-1994 - Y szekció) az intézmény működése során 1875 óta keletkezett ügyviteli iratokból áll. Az 1875 és 1944 közötti általános iratok állaga tartalmazza egyrészt azokat a hivataltörténeti szempontból alapvető ügyiratokat, amelyek a Magyar Országos Levéltár 1875 utáni történetének elsődleges forrásbázisát képezik, másrészt pedig az 1945 előtti magyar levéltárügy is megismerhető ezen anyag (a vármegyei és városi levéltárakról szóló 1880-as évekbeli, illetve 1940-1942. évi jelentések, a trianoni békeszerződéssel kapcsolatos levéltári ügyek, a levéltári törvény előkészítése (1940-es évek) és a törvényhatósági levéltári szakvizsgák ügye) alapján. Az 1945 utáni általános ügyviteli iratok - leszámítva az 1952. évi csoportszámos iratkezelést - 1961-ig évek szerint az iktatószámok növekvő rendjében, 1962től kezdődően tárgyilag csoportosítva, évek, tételek szerint helyeztettek el. A Belügyminisztérium 1867 és 1944 között több ezer személy nemességét igazolta és az érintetteknek erről szóló nemesi bizonyítványt állított ki. E bizonyítványok másolatainak egy részét a Belügyminisztérium átadta a levéltár, mint szakvéleményező szerv részére. Ezeket a nemességigazolási iratokat (1900-1944) a családnevek szerint abc-rendjében helyezték el. Az Országos Levéltár újjáépítése (1955-1962) című állag az épület helyreállítására vonatkozó dokumentációt: terveket, tervrajzokat, költségvetéseket, szerződéseket, egyeztetési és műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyveket, építési és felmérési naplókat, pénzügyi elszámolásokat tartalmazza. Itt helyezték el a Központi Gazdasági Levéltár (1952-1963) belső ügyviteli anyagának iktatókönyveit valamint az 1970-es évek elején a levéltár különböző fondjaiban és állagaiban található, az intézmény történetére vonatkozó dokumentumokról készített cédulákat, az „Országos Levéltár története" tematikai segédlet (1867-1970) anyagát. A gazdasági levéltár (1867-1945 - Z szekció, folytatása: XXIX. fondfőcsoport) a különböző gazdasági intézmények iratait őrzi. A II. világháború előtt az Országos Levéltár vállalati iratanyagot nem vett át. Az 1945-1950 között végrehajtott államosítás által előidézett helyzet azonban a pénzintézetek, ipari és kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek iratanyagának átvételét a levéltárak múlhatatlan kötelességévé tette. Az államosított nagybankok és részvénytársaságok iratainak átvételét a Levéltárak Országos Központja kezdte meg 1952 januárjában. 1953-