Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRAI - Vida Mária: Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár

VIDA MÁRIA SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI SZAKLEVÉLTÁR A

Semmelweis Orvostörténeti Levéltár a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár kiegészítéseként jött létre 1972-ben, pénzügyileg a Népjóléti Minisztérium irányítása alatt áll, a szakmai felügyeletet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium látja el. A levéltár dolgozóinak száma 2 fő (2 részfoglalkozású), az iratanyag mennyisége 600 ifm. A legfontosabb irategyüttesek a Budapesti Királyi Orvosegyesület (1873-1943) iratanyaga, hasonlóan kiemelt jelentőségű az újabbkori magyar tudomány- és művelődéstörténet szempontjából az Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek iratanyaga (1841-1912). Az egyesületi fondcsoport harmadik jelentős gyűjteménye újkori anyag, a MOTESZ (A Magyar Orvosi Társaságok és Egyesületek Szövetsége) iratanyaga (1966-1985). Az intézmény további kiemelkedő jelentőségű fondcsoportja a Személyi irathagyatékok gyűjteménye, amely 123, a magyar orvostudomány és gyógyszerészet területén komoly tevékenységet folytatott, vagy jelentős szerepet játszott orvos és orvos-politikus iratait tartalmazza. Olyan híres orvosok anyaga található itt, mint pl. Entz Béla, Genersich Antal, Haynal Imre, Hugonnai Vilma, Johan Béla, Korányi Frigyes, Korányi Sándor, Markusovszky Lajos és Taujfer Vilmos, vagy mint az orvostörténész MagyaryKossa Gyula és Mayer Ferenc Kolos iratai. Megemlítendő, hogy a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteményének írásos anyagában található mintegy 300 tételnyi orvosdoktori, sebész-, gyógyszerész- és szülésmesteri diploma a 18-20. századból, vegyes provenienciájú iratok, továbbá számos gyógyszertári manuális a 19-20. századból, latin, német és magyar nyelvű természettudományos naplók, feljegyzések és természetesen különféle levelezések. A levéltár fondjai középszinten rendezettek. A Budapesti Királyi Orvosegyesület és az Orvosok Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek fondjaihoz repertórium készült. Az Orvosi Kar épülete a 19. század végén