Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)
TUDOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRAI - Szögi László: Az egyetemi levéltárak
levéltárak, és a régió többi felsőoktatási intézményének ilyen irányú tevékenységét össze kellene hangolni, s a nehéz gazdasági viszonyok között a meglévő erőket és képességeket jobban kellene kihasználni. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Felsőoktatási, ill. Közgyűjteményi Főosztályai e tényezőket figyelembe véve 1992 nyarán javasolták a budapesti régió felsőoktatási intézményeinek egy Levéltári Szövetség létrehozását. Szó sem volt központosításról, az iratanyag keletkezési helyéről történő elszállításról, ami nemcsak az intézmények autonómiáját sértette volna, de a már említett tudományos és kutató érdekeknek is ellentmondott volna. A régió intézményei döntő többségükben kedvezően reagáltak a javaslatra, és 1992 őszén a leendő Szövetség központjának jelölték ki a legrégibb, folyamatosan működő hazai egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltárát. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által előkészített tárgyalások után, 1993. április és május hónapokban valamennyi, a budapesti agglomerációhoz tartozó egyetem és főiskola tanácsa megtárgyalta a „Budapest-Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség" létesítésének tervét, és határozatot hozott. A 24 egyetem és főiskola közül 21 felsőoktatási intézmény határozott a Szövetségbe való belépésről. Három intézmény jelezte azt, hogy egyetért a Szövetség céljaival, de egyelőre nem kíván belépni. A csatlakozott szaklevéltárakban összesen 12-13 fő dolgozott, akiknek fele szakirányú egyetemi diplomával, történelem vagy levéltár szakos végzettséggel rendelkezett. A Szövetség szakmai tevékenységét elsősorban erre a szűkebb szakértői csoportra kívánták alapozni, amely a társult intézményekben közösen tevékenykedve, jelentős levéltári feladatok ellátására képes. A kidolgozott szabályzat szerint a Szövetség a „régióhoz tartozó és a Szövetséghez önkéntesen csatlakozó egyetemek és főiskolák levéltárainak és központi irattárainak szaklevéltári hálózataként működő szervezete", amely „nem önálló jogi személy, feladatait a csatlakozott intézmények megbízása és átruházott hatáskörük alapján végzi". A Szövetség más feladatokat oldott meg olyan tagintézmények esetében, amelyekben már működik szaklevéltár, és másokat ott, ahol ilyen archívum nem alakult meg. Az együttműködés konkrét formájáról az érintett egyetemek és főiskolák egyedi megállapodást is kötöttek a Szövetséggel, amely kölcsönösen rögzítette a vállalt feladatokat és kötelezettségeket. A Szövetség a tagegyetemek könyvtáraival megállapodásokat írt alá, amelyben a Szövetség elsősorban rendezési munkák végzését vállalta, az intézmények pedig az elkészült segédletek, forráskiadványok megjelentetését, publikálását. A kilencvenes évek közepétől a munkák eredménye is megmutatkozott és lényegében évente egy új egyetemi szaklevéltár jött létre, 1995ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (Egyetemen), 1997-ben a Magyar