Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Lakatos Andor: Ismertető a katolikus egyházi levéltárakról

Ugrin Szörényi bán oklevele, 1268. (Egyházmegyei Levéltár - Győr) nyek stb. iratai tartoznak ide. A püspöki levéltárak részét képezik a főpapi és papi személyek hagyatékai is. 2. ) A főkáptalani, káptalani levéltárak rendjét általában a káptalani jegyzők (a káptalan által fizetett ügyvédek) alakították ki. Két fő részük van: magánlevéltár és hiteleshelyi levéltár. A magánlevéltár a testület belső ügyeinek, tanácskozásainak iratain kívül általában jelentős iratanyagot tartalmaz a székesegyházakról, mint a káptalanok liturgikus szolgálatának helyszínéről. Külön iratkezelése volt a különféle (egyházi-, tanügyi- és jótékonysági célokat szolgáló) „kegyes alapítványok" tőkéjét kezelő alapítványi hivataloknak, s mivel a káptalanok általában a püspöki uradalmaktól függetlenül, külön birtokon, önállóan gazdálkodtak, hasonlóképpen vannak gazdasági-uradalmi irataik is. A hiteleshelyi (vagy másnéven országos) levéltárakban a bevezetőben többször is említett hiteleshelyi tevékenység során jöttek létre a birokbaiktatások, királyi parancsra végzett megkeresések, vizsgálatok, a káptalanok előtt tett vallomások, végrendeletek stb. iratsorozatai. Általában ennek az anyagrésznek, ill. tágabb értelemben a káptalani levéltáraknak köszönhetően van jelentősebb mennyiségű középkori iratanyag a katolikus levéltári intézményekben. 3. ) A plébániák levéltárai tulajdonképpen „tükörképei" a püspöki levéltárakban található, plébániákra vonatkozó iratanyagnak, hiszen az iratok zömét a püspökséggel folytatott levelezés teszi ki, s ami itt eredeti, a másik helyen fogalmazványként meg kell lennie és viszont. A helyzet azonban - pl. a mindkét helyen jelentkező, de eltérő módon, mértékben megvalósuló irat-