A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)
I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - I. A LEVÉLTÁRAK ÉS A TUDOMÁNYOS KUTATÁS IGÉNYEI
megkérdőjelezhető, hiszen azokat szándékosan manipulálták és a „megfigyelések" nem ritkán teljesen alaptalanok voltak. Vélhetően ezért döntött úgy a jogalkotó, hogy a levéltári anyag kutathatóságára vonatkozó általános szabályok nem alkalmazhatók teljes egészében a Történeti Hivatal kezelésébe került iratanyagra. Ennek következtében a levéltári törvényben megfogalmazott rendelkezésektől eltérően, külön jogszabályban (az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről, és a Történeti Hivatalról - továbbiakban Etv. - szóló 1994. évi 20. törvényben) szabályozta; természetesen ezen iratok esetében is figyelembe véve a titokvédelmi és az adatvédelmi törvények vonatkozó előírásait. Melyek a fent említett különbözőségek? A Történeti Hivatalban történő kutatás, ellentétben az általános levéltárakkal, továbbra is engedélyhez kötött. Ez természetesen nem mérlegelési jogot biztosít számunkra az egyes kutatók, kutatási témák megítélésében, csak azt vizsgálhatjuk, hogy a jogszabályban meghatározott kutatási feltételeknek eleget tett-e a kérelmező. /. 1990 előtti (ún. nem jogállami) iratok esetében 1. Ha a kutatási témával kapcsolatos iratanyagban nincs személyes adat, és a titokvédelmi vagy más törvény a kutatást nem korlátozza, akkor az iratok a levéltári anyagra vonatkozó általános szabályok szerint kutathatók; 2. Ha az iratanyag személyes adatot tartalmaz, az alábbi korlátozásokat írja elő a törvény: a) Időbeli korlátozást • 15 éven belül keletkezett iratok esetében a Történeti Hivatalra nem vonatkoznak a levéltári kuratóriumnak a törvényben megfogalmazott jogosítványai, ilyen esetekben a személyes adatokat vagy anonimizálni kell, vagy pedig az érintettől kell hozzájárulást kérni; • Ez a szabály vonatkozik a nyilvános közszereplés, közéleti tevékenység, politikai vélemény-szándék, állami szerv hatásköré-