A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

A közgyűléseket rendszeresen Fehérváron tartották. Például az 1694-es év során, a főispán jelenlététől függetlenül, a közgyűlés helyszínét így jelölték: a szokott helyen, gróf Esterházy Ferenc főispán székesfehérvári rezidenciájában. Később, 1698-ban a megyeháza megjelölés is erre az épületre vonatkozhatott, annak ellenére, hogy csak 1700-ban döntött úgy a megyei közgyűlés, hogy házat vásárol, mert a megyének addig nem volt háza. A polgári peres ügyeket kezdetben Miskey István alispán győri házában tárgyalták, a győri bíró, Fejér megyei szolgabíró és esküdt jelenlétében. 1694. január 19-én egy tiltakozási üggyel kapcsolatosan kihangsúlyozták, hogy közgyűlésen kívüli, ideiglenes törvénykezési helyszínen, a fehérvári Fekete Sas vendéglőben tárgyaltak, ahol tulajdonképpen közgyűlési határozat született. 1695. június 21-én, a közgyűlés másnapján tartották az első fehérvári törvényszéki és ún. pecsételő ülést. A következő év tavaszán az alispán Győrből utasította a szolgabírót, hogy a következő törvényszéki ülés időpontját közölje a panaszosokkal, a tárgyalásra már az alispán fehérvári házában került sor.

7 A főispán évi 3-4 alkalommal, az alispán gyakrabban vett részt a közgyűléseken. Mivel a Fejér megyében birtokos nemesek többsége is távol élt, jogos igény volt, hogy legalább a két járási szolgabíró helyben lakó tisztviselő legyen. A veszprémi helyőrség magyar gyalogságának vajdáját, Kolosváry Mihályt 1692-ben választották meg először Fejér megyei szolgabírónak. Társa, Albert Benedek 1693-tól volt helyettes alispán és Fejér megye Komárom megyétől visszacsatolt járásának szolgabírája. Az 1695-ös tisztújítástól Kolosváry lett a helyettes alispán, akit szolgabírói tiszte mellett az előző évben, 1694-ben Fehérvár magyar lakói is jegyzőjüknek választottak. Kolosváry Mihály, Fejér megye Veszprém megyétől visszacsatolt járásának szolgabírája, 1693 novemberétől rendszeresen helyettesítette a Győrben élő Fejér megyei jegyzőt is. A közgyűlési iratanyag tanúsága szerint, ilyenkor általában név nélkül, a „substitutus nótárius Comitatus" vagy a „substitutus nótárius sedis" aláírást használta. Ezt a helyettes vármegyei jegyzői megbízatását a megyei 6 Uo. 1694. nov. 24. Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei: 1698. nov. 13, dec. 18, 1700. máj. 26: Fejér vármegye közgyűlési iratai: 1698. fasc. 2. no. 140. 51. p., no. 147. 53-56. p., 1700. fasc. 3- no. 98. 7-11. p. Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyve: 1701. júl. 14. 7 Uo. Fejér vármegye tövényszékének iratai: Polgári perek. 1697. no. 5.