A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

egy óhajtott, de e percben váratlan körülmény meg nem állítja vala. Miként a maratoni közvitéz, oly szent buzgósággal rohant a gyülekezet közé egyik társunk, győzelmi jelül magasra emelve egy iratot és „az első diadal a mienk" kiállta s az iratot az elnöknek átadá. Olvassuk föl „halljuk" harsogott mindenfelől s az irat, mely a Kossuthunk által szerkesztett s az Országos KK és RR által elfogadott „Felírási javaslat" volt, az országgyűlés teendői eránt, olvastatott, és fölolvastatott két ízben, s a lelkesedés, mely olvasás » közben is alig volt lenyugtatható, felolvasás után egész erejében kitört s kicsinyben egyikét képezte azon emelő jeleneteknek, melyek a magyarnak három utóbbi százada históriájában oly gyéren mutatkoznak. És ez úttal is

5 az elragadtatást követett megfontolás perceiben a gyülekezetnek n[em] lehetett észre n[em] venni, miképp a sas, szabad röptében akadályokra talált, s a szabadság szelleme, nemes lendületében törpe körülményekkel volt kénytelen alkudozni. Határozottan kifejezé tehát az egy[esü]let, h[ogy] a nemzeti alkotmány ezen tervét, közös teherviselést, esküdtszéken alapuló bűnvádi eljárást, képviseleti rendszert egyenlőség alapján, pesti évenkénti országgyűlést képező főoszlopok

6

, s az egész alkotmányt megőriző

7 boltnak*, a szabad sajtó nélkül, csonkán maradottnak tekinti, mire nézve ez úttal részéről a föllépést szükségesnek nem tartotta ugyan, de elhatározta, miszerint, ha a fentebbi pontok mellőztetnének, minden erejét oda fordítja, hogy az alkotmány, melynek alapbóli fölépítésére az idő hatalmasan int, nemzethez illő díszben, erőben teljesen fölállhasson. MOL R 151 - Ellenzéki Kör iratai, Jegyzőkönyvek. Eredeti jegyzőkönyv

9 Az Ellenzéki Kör választmányának állásfoglalását az országgyűlés teendőivel és Kossuth március 3-i felirati javaslatával kapcsolatban az ülésen elnöklő Fényes Elek terjesztette elő. A választmány tagjai számára el fogadandónak és támogatandónak tartotta azt, de szükségesnek tartotta, hogy a sajtószabadság kérdését, melyet Kossuth felirati javaslata nem tartalmazott, evidenciában tartsák, mint a módosítandó alkotmány egyik jelentős pontját. A trónbeszédre adandó választ (feliratot), mely a képviselők által a kezdődő országgyűlés napirendjére felveendő törvényjavaslatokat tartalmazta, a március 3-i kerületi ülés fogadta el első lépésként az országgyűlés ügyrendje értelmében. 1 A jegyzőkönyv első 7 pontja, mely közlésre nem került, technikai kérdésekkel foglalkozik: pl. új tagok névsora, könyvtári ügyek, pénzügyi elszámolás és a pénztárnok lemondása. 2 Az ülés elnöke Fényes Elek. - KLÖM XI. 629.: Teleki László nevét adja meg, de ő az Ellenzéki Kör elnöke volt, itt pedig az ülés elnökéről van szó. Teleki nem vett részt ezen az ülésen. 3 KLÖM XI. 629.: „mellyeket" szerepel. 4 KLÖM XI. 629.: „hogy" szó kimaradt. s KLÖM XI. 630.: „is" szócska nem szerepel. 6 KLÖM XI. 630.: „főoszlopokat" szerepel. 7 KLÖM XI. 630.: „megerősítő" szerepel. 8 KLÖM XI. 630.: „boltozatot" - a mondatrész így hangzik Bartánál: „pesti évenkénti országgyűlést képező főoszlopokat, s az egész alkotmányt megerősítő boltozatot a szabad sajtó nélkül csonkán maradottnak tekinti..." 9 KLÖM XI. 629-630. • 9 • Félelem az európai forradalmak magyarországi hatásától Pozsony, 1848. március 5. Pozsony, 1848. március 5. Majdnem egész Európa forrongásban van: egész Olaszország Lombardia kivételével constitutiót

1 vívott ki magának; Paris lázadásban van

; [...] Vajon ez általános zavar