A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

Ámde Felséged velünk együtt érezni fogja, miként ezeknek eszközlésére béke kell, és kellenek zavartalan nyugodt viszonyok. És e tekintetben lehetetlen aggodalommal nem tapasztalnunk a nyugalom bomladozásának azon jeleit, mellyel a pragmatica sanctionál fogva velünk egyesült birodalom némely részeiben mutatkoznak; s melyeknek súlyát a legújabb külső események előreláthatlan fejleményei sokszerűn növelhetik. Nem akarjuk Felséged atyai szívét a bomladozás ama jeleinek részletes felemlegetésével szomorítani; nem a pénzviszonyok tekintetében már is érezhető hatást fejtegetni; de a hűség ösztöne s a rajtunk fekvő felelősség kényszerit kimondani, hogy mi valamint a jelentkező bajok valódi kútfejét, és saját elmaradásunk egyik fő okát is a birodalmi kormányrendszer természetében találjuk; úgy erősen meg vagyunk győződve, hogy Felséged az elkövetkezhető balesemények legbiztosabb óvszerét, hü népeinek legbarátságosabb egyetértését, a monarchia különböző tartományainak legerősebb forrasztékát, s mindezek által Felséges trónjának s az uralkodó háznak legrendíthetlenebb támaszát abban találandja fel, ha fejedelmi székét minden uralkodói viszonyaiban s kor szükségei által múlhatatlanul igényelt alkotmányos institutiókkal környezendi. Azonban Felséges úr! az események isten kezében vannak. Mi bízunk a gondviselés oltalmában, de érezzük a kötelességet: gondoskodni, hogy Felséged hü Magyarországát a bizonytalan jövendő készületlenül ne lepje meg. E gondoskodás halaszthatlan kellékeihez számítjuk mi a fennemlített átalakulási kérdéseknek még ez országgyűlésén alkotmányos iránybani megoldását, és aggódunk, hogy a szokásos országgyűlési alkudozások és kormányszéki tárgyalások kollegiális rendszer szülte hosszadalmassága, a Felséged atyai szándokának, s hazánk méltó várakozásának megfelelő sikert veszélyesen késleltetheti. És azért a királyi szék iránti tántorithatlan hűségünk szilárd bizalmával esedezünk Felségednek: méltóztassék a fennforgó rendkívüli körülmények tekintetbe vételével legkegyelmesebb királyi akaratának teljhatalmú orgánumai, egyszersmind a fennálló törvények szerint Hazánk legfőbb kormányszékének, a magyar királyi helytartótanácsnak tagjai gyanánt, a közigazgatás külön ágainak megfelelő számban, oly egyéneket az országgyűlésre utasítani; kik, mint a végrehajtó hatalomnak a hozandó törvények szerinti alakban gyakorlatára Felséged, kegyelmes bizalmával előlegesen kijelölt alkotmányos orgánumok - és kiknek, mint ilyeneknek, személyes felelősségük alá leszen a hozandó törvények végrehajtása is helyezendő - országgyűlési tárgyalásainkban közvetlen részt vegyenek, s Felséged királyi szándoka iránt az ország Rendéit tájékozva, s a kellő felvilágosításokat, és kimutatásokat a kormány részéről, különösen a pénzviszonyok tekintetében is megadva; a fennforgó fontos kérdések megoldását oly sikerrel előmozdítsák, miszerint a hozandó üdvös törvények mihamarébb Felséged kegyelmes helybenhagyása alá terjesztethessenek, s általuk a jelen körülmények bármi váratlan fordulatának esetére is biztosítva legyen Hazánkban a béke, megszilárdítva a bizalmas nyugalom, s ezeknek alapján kifejthető azon szellemi erő és anyagi tehetség, melyben Felséged tántorithatlan hűségünk mellett a bizonytalan jövendő minden eseményei között, királyi székének legrendíthetlenebb támaszát fogja feltalálhatni. Kik egyébiránt stb. MOL 1848/49-es nyomtatványok - R 32 Időrendi sorozat. Eredeti nyomtatvány A többségében az ellenzéki politika mellé állt képviselők által elfogadott felirati javaslat a forradalom előtti reformköveteléseket foglalja magába, mint az alkotmányos államberendezkedés alapkérdéseit, melyeket a forrongó hazai és európai légkörben az uralkodó számára mint Magyarország pacifikálásának eszközét elfogadásra javasolja. Az Ellenzéki Kör március 9-i ülésén bízta meg Kossuthot, hogy az ellenzék javaslatának lényegét foglalja 12 pontba, majd március 13-án már jóvá is hagyta azokat. Kossuth beszédének teljes szövegét, melyet Balogh Kornél győri követ beszéde után mondott el, KLÖM XI. (619-628.) teljes