A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
tünk mondva nem tartom annak - még is nem szenved kétséget, hogy a haladás azon irányban, melyben Te s én haladni akarunk, igen precaruis 2 , sőt csaknem valószínűtlen fog maradni mind addig, míg törvényhozásunk kizárólag a nemesség képviselőiből áll. Népképviselet, ez alfája minden haladásnak, s minthogy ennek kivívására a jelen törvényhozás alatt nagy reményünk nem lehet, a városi 3 kérdés felfogásom szerint az, mely minden való reformernek figyelmét leginkább magára vonja. Csak nyíljanak meg egyszer a törvényhozás ajtai nem nemesek előtt, s a válaszfal, mely osztályunkat a nemzettől elkülönözi, hamar le fog rontatni ez új törvényhozói munkások előtt. A mesteremberek jobban értenek ily munkához, mint maga a kortes erős kezével. Már én őszintén megvallom, hogy a móddal, mellyel a városi kérdést felvettétek, teljességgel megelégedve nem vagyok. A városi követek - elébb károlyi, utóbb a szegedi követek - a legilloj álisabb módon nyilatkoztak, a megyék nem okulva a múltnak tapasztalásain, a városok politikai s adminisztratív rendezését összekeverve, az egészet ismét választmányra bízták, hogy a választmány ismét nagy rendezést dolgozzon ki, melyben ... akctió 4 között az egész zavarba jöjjön, s a városok szavazatából országgyűlés végével ismét ne legyen semmi, vagy ha lesz, belőle oly valami váljék, mit még unokáink joggal sirathatnak. A városok politikai s adminisztratív elrendezése egészen különböző elveken nyugszanak. A politikai jogok csak annyiban érnek valamit, amennyiben sokakra terjesztetnek, s amennyiben bennek a direkt választás elve vétetett fel, az adminisztráció nem bizathatik semmi esetre annyiakra mint a követ választás, itt elég ha a polgárok összege direkt választás útján azon testületet alakítja, melyre az adminisztráció bizatik, s nem százszor jobb-e hát elválasztani e két kérdést, mint összezavarások által alkalmat adni a kormánynak, hogy szokott okoskodásaival lépjen fel ellenünk, s a direkt választást, s a választók nagy számát azon ürügy alatt ellenezze, mert az adminisztrációt roppant tömegekre bízni nem lehet. Miután a két kérdésnek elkülönözése, mely nélkül én a városi kérdést jelen országgyűlésünk alatt mit sem várok, kerületi határozatotok után nem várható, s azon az úton, melyen a dolgok haladnak a városok részéről keserű kitörésekhez, a megyék részéről elkeseredéshez fognak jutni. Elkerülhetetlenül szükségesnek tartom, hogy ezen ügy rossz kerékvágásából jóba vitessék által, mi csakúgy történhetik, ha az impulzus kívülről a városi polgárságtól jő, kiknek a jelen köriilmények alatt úgy is mozogniuk kell, nehogy minden, mi mellettek történik, részünkről történt agitációnak, s nem a polgári rend kívánatjának tulajdonítassék. E nézetekből kiindulva petíciót szerkesztettem, melyben a polgárok nyilván kimondják, miként ők szavazat jókat nem követelik addig, míg a törvényhozás a városi szavazatok számáról, mikénti elosztásáról, a városi követeknek ki-ki által s mikénti választásáról, egy szóval mind azon kérdésekről határozni fog, melyek a k[irályi] városok országgyűlési befolyásával szoros kapcsolatban állnak, hogy azonban a törvényhozást arra kérik, hogy ezen kérdéseket a bérrendezés kérdésétől elkülönözve mindenek előtt vegye tárgyalás alá, hogy a polgári rend, az e felett alkotandó törvény értelmében, választott képviselői által, a városok adminisztratív szerkezetének rendezésénél törvényhozási befolyását már gyakorolhassa, mit nem csak a szoros igazság követel, mely szerint kiket e fontos kérdés leginkább érdekel, s kik ahhoz legjobban értenek, minden befolyástól megfosztani nem lehet, de minek megtagadására ok nem található, miután ha a városok egyszer az új ónnal alkotandó törvény értelmében az összes polgárság igényes befolyásával választák képviselőiket, azok nem zárt testületek, hanem az összes polgári rend képviselőinek lesznek tekintendők. Ezek állnak körülbelül petíciómban. Fejérváron, hol személyesen valék, a petíció 7-800 aláírással fel fog menni, Budán a Consilium s polgármester dacára, kik e lépés ellen mindent elkövetnek, szinte már a jövő héten kedvező eredményről tudósíthatlak. Szegeden, Pozsonyban, Kassán, Temesvárott tettem lépéseket, s úgy hiszem nem hasztalan, csak itt Pesten találtam úgy látszik legyőzhetetlen akadályokra. Részint most
