A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
Ezután a vámokat említem, azon kútforrást, melyből más státuszok jövedelmeik nagy részét merítik, s mely mi nálunk is a múlt évben, a Mfagyar] kir[ályi] kamarának 6,282.126 56 ft 49 xrt tisztán jövedelmezett. A kir[ályi] előadásokban ott van a köztünk s Ausztriák(!) közti vám vonal megszüntetése, de az utána következő szavaknak értelme oda megy ki, hogy ezen megszüntetésből csak úgy lehet valami, ha a kincstár jövedelmei, tehát a vám s ezzel kapcsolatban lévő dohány monopólium más úton pótoltatnak. Én azt gondolom, hogy aki ezen ajánlatot leirá, (alkalmasint jó ízűt nevethetett magában, mert azt bizonyosan) nem hitte, hogy mi magyarok, kiknek annyi tömérdek közszükségeink vannak, saját pénztárunk pedig ezeknek fedezésére még éppen nincs, s csak most akarjuk a közös teher viselést elkezdeni, első lépéssel mindjárt úgy lássunk a dologhoz, hogy ne csak eldobjuk magunktól a közjövedelmek azon forrását, melyet a vámokban feltalálhatnánk, hanem még ezen jövedelem eldobást 57 évenként néhány millió fizetéssel vásároljuk meg, s minden más szükségeinket fedezetlenül hagyva ezen váltság milliók terhének elvállalásával kezdjük magunkat a fizetéshez szoktatni. Az említett kormányi felhívás tehát ez idő szerint annyit tesz, mintha semmit sem mondtunk volna, kivált miután a közbenső vámvonal megszüntetése végett nem elég volna milliókat váltságul fizetnünk, hanem még a dohány monopóliumot is be kellene hoznunk. Kíváncsi volnék ismerni azon státusz bölcset, aki ezen szerencsétlen gondolatnak gyakorlati kivitelét épp oly országra nézve feltalálná, hol a dohánytermesztés nincs egy vidékre szorítva, hanem szerte szét el van terjedve. Aligha minden emberhez egyegy dohány rendőrt nem kellene állítani (Bernáth közbeszólva: A ki aztán együtt pipázna velünk). Én a szabad kereskedésnek mint végcélnak barátja vagyok, de épp azért, mert barátja vagyok, lehetetlen ily képtelen tervezések felett nem mosolyognom, melyeknek nem lehet más értelmök, mint az, hogy az érdekek kiegyenlítésére és ezáltal a végcélnak lehetségessé tételére semmi sem történjék, s a vám kérdése maradjon szépen a réginél. De ha akár maradna, amitől Isten őrizzen, akár pedig a vám szabályzat a magyar s ausztriai érdekek méltányos tekintetbe vételével egész rendszerében módosítatnék (mi az egyedüli praktikus mód),annyi bizonyos, hogy a vámvonal még jó ideig nem fog megszüntettetni, s mivel megszüntetni nem fog, kérdem nem volna-e? Mondhatlan rossz számítás, ha a vámokat közszükségeink fedezésére jövedelmi forrásul használni elmulasztanók? Nem veszem ez úttal igénybe a kormány pénzbeli segítségét, nem számítgatok a vámnak ily felemelésére, mely a kormány jövedelmét csökkentené, még csak annyit sem mondok, mit 1715 óta az Országos pénztárról a terveket dolgozott választmányok egyhangúan javasoltak, ti. hogy a köz pénztár számára a kir[ályi] harmincadon felül még fél harmincad szedessék, hanem csak annyit mondok, hogy sértetlenül hagyván a kamara harmincadi jövedelmét, szedjünk még a behozott árúk értékétől ne többet, mint 2 % 58 az Országos pénztár számára, miáltal a kormány bizonyosan egy garast sem veszítene, s mégis ezen csekélység már 1,320.000 p[en]gő ft évi jövedelmet adna, minthogy az Ausztriábóli árú behozatal 59 5 5 milliónál többre, a külföldrőli behozatal pedig közel 11,000.000-ra megyén. A kivitelt terhelni nem lehet szándokunkban, azt gondolom mégis, hogy magas értékű árúknál egy percent jövedelmi vám a termesztőket teljességgel nem terhelné, s mégis csak a gyapjúnál 270.000 p[eng]ő ft-ot jövedelmezne. Mi ellen azonban, ha legkisebb aggodalma volna valakinek, az egész kiviteli rovatot elmellőzöm. Az egyházi javakról nem akarok ezúttal szólani, de az ürességbe jött egyházi javak jövedelmét az 1843,-i o[szág]gyűlés példájára csakugyan méltán igénybe vehetnők, mert ezeknek rendeltetésök nem az, hogy a kormánynak szolgáljanak. Ez ismét egy pár 100.000 ft-ot teszen. A múlt évben ugyan nem ment többre 111.869 p[eng]ő ft-nél, de nem kell felejteni, hogy tavaly, kivévén a váci püspökséget, egy nevezetes papi javadalom sem volt ürességben 6 ". Az Országos pénztárt tervezett választmányok dolgozataiban előfordul még a