A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
ja a katonaságra s megyei költségekre 27 , a nemesség subsidiuma a rendkívüli költségekre szolgáljon. Ez képtelenség. Ebből így csak örökös ujjhúzás, örökös egymás elleni törzsönködés, örökös nyomorúság lehet, s leszen, de rendezett financiális állapot soha. A végcél tehát mindaddig nem lesz elérve, még mi a kormánytól az általa kezelt köz jövedelmeket számon nem vesszük, de számon vesszük azon elhatározással, hogy a közszükségekről gondoskodunk is. E jogot, e kötelességet fel nem adhatjuk, különben az alkotmányos nemzet nevét nem érdemeljük. Igen, de én nem akarom magamat misztifikálni: én igen jól tudom, hogy ezt máról holnapra nem érjük 28 el, hogy ezen jognak valósítása még sok harcokba fog kerülni. Én hát nem akarom az ország sürgető szükségeiről gondoskodást ezen konstitucionális 29 diadaltól feltételezni, vagy felfüggeszteni. Vívni fogok érte ernyedetlenül, törni fogok a cél felé minden lojális eszközzel, de a pillanat kötelességeinek teljesítését e miatt elhanyagolni nem akarom. Kérdem hát én a t[ekintetes] RR-et azért, mivel ezt máról holnapra el nem érhetjük, elmulasszuk-e azon rendezett financiális állapot megközelítésére annyit tenni, amennyit lehet? Vagy az gondoljuk a subsidionalis rendszerrel közeli tétünk hozzá csak egy hajszálnyira is? Nem t[ekintetes] RR megfordítottuk az irányt, eltávoztunk a céltól, mert a subsidionalis út a világ semminemű okszerű státusz gazdászati rendszerébe bele nem illik. Ellenben a közös teherviselés egy nélkülözhetlen lépés a cél felé, ez ama végcélba nem csak bele illik, sőt okvetlen feltételét képezi a végcél elérésének az, hogy ha bár e pillanatban nem jöhetünk is a kormánnyal egészen tisztába, az általa kezelt státusz jövedelmek iránt, legalább tegyünk lépéseket arra, hogy meglássuk minő más kútforrásokkal bírhat még hazánk, melyekből közszükségeink fedezésére meríthetünk. E nélkül soha sem lehet rendezett financiális állapotunk, mert soha sem fogjuk tudni, mi és mennyi az, amit egyenes kivetés útján pótolnunk kell. Ennek tudása nélkül pedig vagy ott leszünk, hogy csak toldozgatunk foldozgatunk, s a haza jóléte mégis örökké rongyos marad, vagy pedig a nemesség olyan subsidiumokat 30 fizet, hogy a nagy generositásból 31 még szeme is könnybe lábad. Nem akarok én itt a direkt vagy indirekt adózás elsőbbsége felett katedratikus elmélkedésekbe bocsátkozni, mert ez célra nem vezet, hanem csak arra emlékeztetem a t[ekintetes] RR-et, hogy a civilizált világ minden nemzeti közjövedelmeik 32 legnagyobb részét indirekt kútfőkből merítik, s a direkt adó minden civilizált státuszban az ország jövedelmeinek legkisebb részét teszi. így van ez t[ekintetes] RR mi nálunk is. íme itt van kezembe a magyar kamarának német Ausweis 33-a az 1845/6-i kormányjövedelmekről. Látják a t[ekintetes] RR-ek, hogy litografirozott táblázat, melyet csak a bécsi inferiális kamara számvevő hivatalában lehet kapni. Kitől kaptam, természetesen nem mondom meg. A t[ekintetes] RR tudják, hogy a házi és toborzási adó 4,470.244 ft 38 fél xr 34-ból, a megyei házi adó az utóbbi három év középszámitása szerint 3,069.415 ft-ból, a királyi városok 2,185.466 pengő ft-nyi házi adójának direkt kivetés útján bekerülő egy negyed része - 546.366 ft-ból, a szabad területek házi adója 198.240 ft-ból, a szepesi 16 város cenzusa 18.235 ft 20 xr-ból, a királyi városoké 17.345 ft-ból áll. Magyarország és a kapcsolt Részek összes direkt közadó terhe tehát 8,320.537 ft és 58 fél xr. Még a kezemnél lévő Ausweis szerint a kormánynak egyéb jövedelmei tisztán, minden kezelési költség levonásával 24,466.315 ft-ra s 20 xr-ra mennek! S ez 222.658 fr 34 xr híján mind indirekt kútfőkből jön. Tudomás okáért megjegyzem azt, hogy a Budai centrális pénztár által fedezett összes közigazgatási költségei az országnak nem mennek többre 1,648.000 ft-nál 35 , még ellenben a kiadások első tétele az, hogy 8,341.300 36 pengő ft szolgáltatott be a Bécsi központi pénztárba, aztán a második, hogy 1,105.897 37 ft adatott ki a bányászatra, melynek jövedelme, mint egyenesen az imperiális kamarába folyó, a bevételek közt meg nem jelenik, - a 6. tételben pedig előfordulnak az úgynevezett Verláge an die Gefálle 38 , hová kell aztán például a Magyarországban vásárolni szokott 3,400.000 mázsa dohány árának kifizetését is számítani.
