A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
4 Üdvözlő irat, itt országgyűlési felirat. 5 Elnöki leiratok. 6 Már az 1832/36-os országgyűlésen is győzött ez a rendi álláspont. 7 Törvényjavaslatokra. s Az alsótábla kizárólagos joga a királyi előterjesztésben nem szereplő, új törvényjavaslat beterjesztésére. 9 Utalás a vármegyei törvényszékekre vonatkozó, királyi előterjesztésben szereplő törvényjavaslatra. 10 Közli: Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-48. Bp., 1951. Kossuth Lajos Összes munkái XI.. k. (továbbiakban: KLÖM XI.) 307-309. 11 Közli: KLÖM XI. 307-309. • 3 • Kossuth Lajos beszéde a kerületi ülésen Pozsony, 1847. december 2. December 2-án kerületi ülésben. Kossuth. El lévén fogadva, hogy a nemesség a házi adóban részt vegyen, s az Ország sürgető szükségleteinek fedezésére, szintúgy a nemesség hozzájárulásával, Országos pénztár alkotassék, legközelebbi feladatunknak azt vélem lenni, hogy gyakorlati kivitel tekintetében oly irányt vegyünk, s oly módokat állapítsunk meg, miszerint a dolgot a lehetségig acceptabilissá 1 tegyük, az aggodalmakat lecsillapítsuk, s minél nagyobb megnyugtatást eszközöljünk. E szempontból indulva mindenek előtt megjegyzem, hogy ha minden ember, ki mindenek felett az Országos pénztár eszméit kedveli, oly őszintén s minden tartalék gondolat nélkül segéd kezet nyújt a házi adó közös viselésének életbe léptetésére, mint a minő szíves készséggel nyújtok én, ki a nép rendes köz terheiben megosztozást vallom a dolog alfájának, segéd kezet az Országos pénztárnak lehető legkevésbé terhes, s legcélszerűbb módon létre hozására: úgy a sikerre sok valószínűséggel számíthatunk. Ellenben ha valaki a házi adónak a részletekben megbuktatásán iparkodnék, azon kinézésbői, hogy a házi adóbani részesüléstől megmentvén a nemességet, ez által majd az Országos pénztár keresztül vitelét megkönnyíté, számvetésében mondhatlanul megcsalatkoznék, s éppen ellenkező eredményt idézne elő, mint amelyre számított, és nagyon súlyos felelőséget venne magára, mert kompromittálná Magyarország békés átalakulását, kompromittálná különösen a nemesség politikai jelentőségének fenntarthatását, mivel ennek feltétele nem a puszta efemer fizetés 2 , hanem az adó mentességrőli lemondás, ez pedig soha többé egyedül a nemesség kezében nem lesz, annyira mint még most van, mert most még a nemesség úgy szólván az egyedüli tényező, de az többé ily egyedüliségben soha sem leend, miután vannak tényezők, a küszöbön zörgetők, melyeknek bebocsátását többé nem lehet feltartóztatni. Szükségesnek tartom megmutatni, hogy a házi adóban részvétel akadályozása nem csak nem könnyítené az Országos pénztár keresztül vitelét, hanem nehezítené, sőt alkalmasint meg is buktatná. Akik ellenkezőn gondolkoznak, arra építek reményöket, hogy az Országos pénztárra 43 megye szavazott, míg a házi adóra csak 29. Ne hagyjuk magunkat ez által csalódásba vezettetni, hanem elemezzük egy kissé a dolgok állását. Az adó kérdése az utóbbi időkben kétségtelenül sokat fejlett, s az oly dicsősége a magyar nemességnek, minővel más nemzet alig dicsekedhetik. A szabad Brittaniában, a köz szabadság, a kifejlett népszellem, a szabad sajtó, a népgyűlések, az esküdtszékek által védett személyes bátorlét, s a népnek politikai jogokban osztályossága, minél fogva minden reformnál milliók erkölcsi erejére lehet támaszkodni, a békés izgatás kezeibe nem oly tompa fegyvereket nyújtanak, mint aminőket mi bírunk, és mégis tekintsük bár a rabszolgaság eltörlését 3 , a katolikusok emancipációját 4 , a parlamenti reformot, a
