A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

1 Létét. 1 Zaránd, Kraszna, Közép-Szolnok vármegyékről és Kővár vidékéről van ez esetben szó. 3 A gyakorlat az volt, hogy az országgyűlés panaszára a királyi tábla elmarasztalta a részekbeni megyéket az országgyűlésen való távolmaradása miatt. Az elmarasztaló végzés végrehajtását azonban az erdélyi hatóságok Bécs utasítására elmellőzték. 4 Intézmények. 5 A cenzúra eltörlését. 6 Állam. 7 1723:2. tc. 8 Kiadva: A Bajza-féle Ellenőr c. politikai zsebkönyvben (1847.); Kónyi Manó: Deák Ferenc beszédei. Bp., 1897. I. k. 617-623.; Horváth: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-1848-ig. 3. kiadás III. k. 231.; Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-48. (Kossuth Lajos Összes Munkái XI.) Bp., 1951. (továbbiakban: KLÖMXI.) 152-157. • 2 • Batthyány Lajos körlevele a vármegyei ellenzéki körök tagjaihoz Pest, 1847. november 21. Tfisztelt] c[ím]! Ámbár a múlt augusztusi tanácskozmányban elhatározá az országos ellenzék, annak Pozsonyba, az országgyűlés kezdetén leendő összehívását. A középponti választmány mindazáltal azon okból nem látta tanácsosnak még most közgyűlést tartani, nehogy az országos ellenzéki testület - melynek egyik fő feladata, a törvényhozásnál képviselt elveit, otthon, a helyhatóságok körében, folytonos vigyázattal biztosítani, s a törvényhozó ellenzék által kijelölendő irányt utasítások útján elősegíteni -, most, az országgyűlés megnyíltakor tartandó köztanácskozmánya által, az összes országos ellenzéknek irányát megalapítsa, mielőtt még a tájékozó körülményeket és dolgok állását tökéletesen ismerhetnők

1

. Mihelyst azonban az országgyűlési nézetek megalakulása, s a fennforgó körülményekbeni bővebb tájékozás szükségessé teendi a köztanácskozmányt, kedves kötelességemnek tartandom annak összehívását

2

. Jelenben pedig, az országgyűlési utasítások tárgyában, főleg és mindenek előtt, két általános elvet kívánunk minden elvbarátaink ügyszeretetébe s kieszközlő buzgalmába ajánlani, miszerint 1. Noha a királyi előadásokból úgy látszik, hogy a kormány részéről haladási irány van kijelölve, soha se feledjék mindez által, miként a nemzet reformja és a kormányé, két külön irányú haladás, s míg a nemzet, indítványait, saját jogainak megóvásával s biztosításával intézi, addig a kormány, törvényjavaslataiban, ismét saját erejét és hatalom eszközeit, törekszik nevelni, pedig ezeket csak ott engedheti veszély nélkül szaporodni a nemzet, hol nekie egy alkotmányos szerkezetű és állású kormány irányában biztosító garanciája van. Mely alkotmányos kormány hiányában, elveink érdeke szorosan hozza magával: inkább tűrni kedvezőbb körülményekig, mint sem haladásunkat a nemzeti jogok korlátozásával, s a kormányhatalom növekedtével engedjük fejlődni. 2. Igyekezzenek elvtársaink, megyéikben azon nézetnek állandó többséget szerezni, miszerint követeik, speciális utasításokat ne kapjanak, mert a legapróbb körülményekig oszladozó részletek, gyakran a törvényjavaslat egyes pontjai körül oly korlátolt állásba hozhatják a követet, mi szerint vagy szavazatát elveszteni, vagy utasításától elállni kényszerül, mint ezt a törvényhozás történetében több gyakorlati példák igazolják

3 . Ha pedig a részletező utasítások elkerülése és megakadályozása nem sikerülne, a