A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)
sor. - 232. sz. dokumentum.) A Szabolcs megyei nemzetőrség ideiglenesnek mondott regulája már külön a fegyvergyakorlatokra és a rendőri teendőkre vonatkozó előírásokat fogalmazott meg. Itt már a nemzetőri kihágások büntetését is szabályozták. (249. sz. dokumentum.) Erre valóban szükség is volt, mert amint a kecskeméti főbíró jelentéséből kitűnt, országos szabályok nem készültek az őrseregben szolgálók megfegyelmezésére, ami nélkül „lehetetlen, hogy a Dózsa háború eszembe ne jusson" - írta a főbíró a hadügyminiszternek. (252. sz. dokumentum.) A nemzetőrség szervezésének vizsgált időszakában, de - a későbbiek során is állandó gond marad a fegyverhiány. A változásokról beszámoló dokumentumok a nemzetőrségről szóló részekben mindenütt a központi fegyverkészletekből kérik a szükséges mennyiség kiutalását. Ez azonban a rendelkezésre álló lőfegyverek korlátozott száma és a katonai bürokrácia nehézkessége miatt csak részben teljesült. Kecskemét 500 puskát kapott, amelynek elosztásáról május 7-én döntöttek. A leküldött fegyvereket csak azok kaphatták meg, akik a minisztérium által megfogalmazott előírásoknak megfeleltek. A városnak juttatott fegyverek már új mintájú, korszerű fegyverek voltak, ezért kezelésükre meg kellett tanítani a nemzetőröket. Erre a feladatra külön katonákat vezényeltek a városhoz. (230. sz. dokumentum.) A lovas nemzetőrség felszereléséhez szükséges katonai anyagokról kapunk tájékoztatást a hadügyminiszter által Szabolcs és Bihar vármegyének kiutalt eszközök listájából. (243. sz. dokumentum.) Eger már áprilisban kérte a megyei választmányt, hogy a sorkatonaság távozása után a városban levő fegyvereket és a lőport a nemzetőrségnek tartsák vissza. (225. sz. dokumentum.) A fegyvertárnok azonban nem adatta ki a katonai arzenálból a 160 kész puskát, mert nem volt erre a felsőbb katonai hatóságtól származó engedélye. (251. sz. dokumentum.) A nemzetőrség szervezése anyagi feltételeinek megteremtése is sok nehézséget támasztott. Két példát említhetünk, melyek szerint külső segítség járult hozzá a költségek fedezéséhez. Márciusban a pápai izraeliták 156 ezüst forintot gyűjtöttek össze a nemzetőrségnek, júniusban gr. Károlyi István 100 lovat ajánlott fel Palota és Fót helységek nemzetőrei számára. A miniszterelnök javaslatára azonban az ígért lovak árát egy ágyú telep megszervezéséhez szükséges lóállomány megvételére adta át a gróf. (248. sz. dokumentum.) A nemzetőrség eskütétele, zászlószentelése minden helységben nagy esemény volt. Veszprémben a magyarságukat mindig büszkén vállaló piarista paptanárok egyike, Horváth Piusz mondott beszédet a zászlószentelésen. (219. sz. dokumentum.) Székesfehérvárott 1848 pünkösd ünnepén a vásártéren zajlott le a tábori mise és a nemzetőrök eskütétele. (246. sz. dokumentum.) A nemzetőrség a tradicionális városokban, így Budán is átvette a régi polgárőrség tisztelgő szolgálatát az egyházi ünnepeken, körmeneteken. (241. sz. dokumentum.) A rendőri feladatokra szerveződött nemzetőrséget a délvidéki harcok miatt júniusban hadilábra kellett állítani. A megyék és a városok ezután minden energiájukat a hadügyminiszteri rendeletekben meghatározott nemzetőri alakulatok megalakítására fordították. A hétköznapi emberek szemszögéből nézve tanulságos Kolonics Ágoston pápakovácsi plébános naplója a plébánia História Domusából. (253. sz. dokumentum.) Az egyházak 1848-ban Az egyházak életében is számos változást hozott az 1848-as forradalom, majd az áprilisi törvények. A legsúlyosabban a legnagyobb bevett felekezetet, a római katolikus egyházat érintették a változások. Az egyházi tized, az úrbéri szolgáltatások eltörlése az egyházmegyék hitéleti, iskolafenntartó tevékenységében meghatározó szerepet játszó egyházi birtokok megművelését, a szükséges anyagi javak folyamatos előteremtését tették kérdésessé. (Az egyházi birtokok, mint célvagyonok számos közfeladat ellátásának