A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A CÉHEK

1848. május 8-án a pesti kovács és péklegények sztrájkoltak helyzetük javításáért, kérésük meghallgatásáért. Klauzál Gábor egyrészt felhívja mindkét város hatóságát a céhlegények mozgalmának fékentartására, június 9-én bocsátja ki a „céhszabályokat módosító rendelet"-ét, amely számos sérelmet orvosolt, a sztrájk tehát nem volt hiábavaló. • 306 • A csornai csizmadiák folyamodása Simon Nepomuk Jánoshoz

1

, Sopron vármegye első alispánjához, a Klauzál Gábor által kiadott céhügyi rendelet, és annak Chapó Sándor szolgabíró általi értelmezése miatt [Csorna], 1848. július 6. előtt.

2 Tekintetes Első Alispán Úr ! Az illető Minister Úr

3 új céh szabályokat hozván be, mellyek körünkben is Chapó Imre

4 főszolgabíró ur által kihirdettettek. Ezen szabályokat egyszeri felolvasásra mindenki meg nem tanulhatván, több súrlódásokra, és ferde magyarázatokra adott alkalmat, különösen legényeink, akik egész évre voltak mestereiknek lekötelezve, s fizetéseiket is sokan előre kivették, az új szabályok azon rendelésénél fogva, mi szerint többé nem a céh helyhezteti el mesterhez, hanem szabadon szegődhetnek, a szegődési időtől is felmentve gondolván magokat, mestereiket nyomban elhagyták. Miért mi az illető fő és szolgabíró urakhoz oly kéréssel, hogy a már korábban megtörtént szegődés idejét velők kitöltessék folyamodtunk, s valójában kedvező sikert is értünk, egyedül Chapó Sándor szolgabíró ur, az általa leginkább esmért, de általunk is elgondolható okból folyamodásunkat, és igazságos kérésünket figyelem nélkül hagyta, s ügyünket elhallogatja, annál

5 fájdalmasabban esik reánk nézve, mivel az emiétett legények majd máshova elszegődvén, még több bajt okozand[nak], s a szegődéshez híven maradott legények is a példákra mestereiket oda hagyván romlásunk, és a jó rend felbomlása könnyen következhetik. Miután tehát a tisztelve emlétett szolgabíró urnái hasztalan esedezünk, mielőtt felsőbb helyre folyamodnánk, Tekintetes Első Alispán Úrhoz, kiről nem csak közhírből, de tapasztalásból is mint igazság szeretőről meg vagyunk győződve alázatossan folyamodunk méltóztasson ügyünkben kellő, s igazságos eljárást eszközölni, s tisztelt Chapó Sándor szolgabíró urat oda utaséttani, mint az inkább erősétteni iparkodjon. Mély tisztelettel maradván Tekintetes Első Alispán Úrnak alázatos szolgái csornai csizmadiák

6 SL SVMLt Sopron vármegye alispánjának iratai, 1848:91. Eredeti tisztázat. 1 Simon Nepomuk János Sopron vármegye vezető tisztségviselője; másodaljegyzői hivatalt követően 1836. május 5.-1841. május 3. között a vármegye első aljegyzője, 1845. november 11 -ig főjegyző, e tisztújítást követően a törvényhatóság karai és rendjei az első alispáni hivatalra választották. Az 1843/1844., 1847/ 1848. évi országgyűléseken Sopron vármegye egyik követe volt. (Ez utóbbi országgyűlési követsége alatt helyettesítette őt Tóth Bálint másodalispán az 1848. április 22-i közgyűlésig.) 2 Az iratot az iletékes szolgabíró 1848. július 6-án adta be. 3 Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18.-Szeged, 1866. augusztus 3.), liberális politikus, a Batthyánykormány földművelés-, kereskedelem-, és iparügyi minisztere (1848. április 7.-szeptember 10.) 1848. június 9-én megjelent céhrendeletéről van szó, mely a céhszabályok módosításával egyrészt a céhlegények sérelmeit orvosolta, másrészt a céhen kívüli iparűzés kibontakozását segítette. (Ld.: Magyarország története 1848-1890. Főszerk.: Kovács Endre, Szerk.: Katus László, VI/1. k. Bp. 1979.141-143. Az jelzett rész Spha György munkája.) (L. 89. sz. dokumentum) 4 Chapó Imre Sopron vármegye tisztségviselője; 1844. november 30.-1848. augusztus 7. között szolgabíró a rábaközi alsó járásban.