A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

sen 39.000 főből álló nemzeti őrsereg kiállítására felszólíttatnak, mely miniszteri rendelet már előbb [a] kisgyűlésben tárgyaltatván, annak határozata a ./. alatt itt bemutattatik azon megjegyzéssel, hogy az említett megyék által kiállítandó őrseregből a f ászkun Kerületekre 2500, ebből pedig Félegyháza városára 259 nemzetőr esik és lesz kiállítandó, minek kiállításával Kapitány Bala[j]thy Vendel Úr bízatott meg. Továbbá ugyanezen ülésből az összes nemzetőrsereg parancsnoka Báró Baldacci

1 és a mmisztériumhoz felirat határoztatott az eránt, hogy mivel a közelgető országgyűlés minden hihetőséggel nagyobb számú újoncokat fog az országtól kívánni, ezen tekintetből a katonai toborzás egyelőre szüntettessék meg a Kerületekben, vagy pedig az ezúton katonává leendő egyének az illető helyeknek [az] újoncállítási illetékeikbe beszámíttassanak. Azon választmány, mely a legújabban felállított nádori bíróság megszüntetése tárgyában a múlt közgyűlésből a szükséges lépések megtételére kiküldetett, eljárásáról tudósítást tevén jelentette, hogy igazságügyi miniszter Deák Ferenc Úrtól azon utasítást vette, miképp tisztelt Miniszter Úr már ezen dologban változtatást nem tehet, hanem e részben az országgyűlésre petitioval

2 való járulásra utasította a küldötteket. Végre tárgyaltatott még Muharai András volt Nádori Táblabíró Úrnak Nádorispán s Királyi Helytartó Őfenségéhez nyújtott folyamodványa, melyben azt kéri, hogy miután ő olyan hivatalt viselt, mely tisztújítás alá nem esett, az új tisztválasztási rendszer s tisztújítás mellett pedig hivatal nélkül maradt, eddig volt egész fizetése a törvény rendelete szerint élte fogytáig meghagyassák, a közgyűlés azonban a kérelem alapjául idézett 1848. év[i] 23, t[örvény]c[ikk] 16. §., mint amely egyedül csak a községi és királyi városi tisztviselőkről szól, a kerületi tisztviselőkre alkalmazhatónak nem találván, ezen kérés nem pártoltatott. Költ Félegyházán, 1848. június 27-én. Szabó János s. k. főbíró Tarjányi fózsef s. k. főjegyző Ráss Flórián s. k. Makacs László s. k. Kalmár József s. k. BKMÖL V 142. Kiskunfélegyháza Város Képviselő-testületének iratai 19/1848. - Az irat felzetén még a következők olvashatók: 19 sz[ám] közgy. 1848. Képviselői Tudósítás az 1848. évi június hó 23-án tartatott kerületi közgyűlésről. L. 91. F. 2. F. 1. Sz. 5. Eredeti közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. Az 1848. évi XXV törvénycikk rendelkezett a Jászkun Kerületek országgyűlési követválasztásáról, a kerületi tisztviselők választásáról, a közgyűlésekről, a közigazgatásról. A kerületi tisztújító közgyűlésre a fenti dokumentum tanúsága szerint Jászberényben 1848. június 23-án került sor. A Jászkun Kerület új összetételű közgyűlése a korábbiakhoz hasonlóan a kerületi tisztviselőkből, a községek főbíróiból és főjegyzőiből állt, de kibővült a helységekből választás útján bejuttatott megyebizottsági tagokkal, azaz kerületi közgyűlési képviselőkkel. Valamennyi közgyűlési tag személyenként egy szavazattal rendelkezett. Az új Jászkun kerületi közgyűlésben a képviselők közül 52 nemes, 22 diplomás, 1 iparos és 65 gazda volt. A legnagyobb változás a Hármas Kerületben és a Kiskun Kerületben történt. A Kiskunság előző 7 tisztviselőjéből csupán 1 személyt tartottak meg, 6 tisztséget új emberrel töltöttek be. A kiskun kapitány Balajthy Vendel lett. A Jászkun Kerületek 25 helységére eső 2500 nemzetőrből, - a lélekszám arányában - Félegyházára jutó 259 nemzetőrt 8 hétre a város az előírás szerint kiállította. A városi közgyűlés 1848. július 21-i ülésén, a nemzetőri szolgálat terhes mivoltából kiindulva 8 pengőkrajcár napidíjat állapított meg, amelyet a hadügyminisztérium 12 krajcárra emelt fel. A félegyházi nemzetőrök 1848 júliusában-augusztusában a verbászi táborban teljesítettek katonai szolgálatot. A 259 félegyházi nemzetőr, az összeírt 1256-ból, önként jelentkezett a délvidéki fegyveres táborozásra. A nádor a feudális korban a Jászkun Kerületek főbírája (grófja) volt. A jászkunok a nádor védelméért évi 3000 arany tiszteletdíjat fizettek. Az 1848. évi XXVIII. törvény 2. §-a a Jászkun Kerületek nádori foka-