A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

őket a miniszteri rendelet betöltésére utasítják, az eredeti rendelet kormány biztos úrnak lévén kiadandó. SML IV B-10l/a.Somogy vármegye Közigazgatási Bizottmányának jegyzőkönyve 212/a/1848. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A forrás az 1848. május 29-én tartott bizottmányi ülés jegyzőkönyvének részlete. Somogy megye az 1848. évi XXIV tc. értelmében két legjelentősebb mezővárosát, Kaposvárt és Szigetvárt tartotta érdemesnek arra, hogy első bírósági jogkörrel rendezett tanácsúvá alakuljon. 1 Záborszky Alajos (? 1808-1862. ápr. 5. Kaposvár) köztiszteletben álló somogy megyei birtokos nemes, ügyvéd, választott tagja a megyei közigazgatási bizottmánynak, az első népképviseleti országgyűlésre a szigetvári választókerület képviselőjévé választják. (L. még 146. sz. dokumentumot!) • 300 • A rendezett tanács megalakításának szükségességét kimondó határozat Hódmezővásárhely, 1848. június 1. Népgyűlés 560. Aváros javainak célszerűbb kezelése, de a pereknek és egymásoni követeléseknek az illető felek könnyebbségével folytatása és az igazságnak helyben, - következőleg gyorsabb kiszolgáltatása; - de Vásárhely városának népessége és minden gyámság alóli kiszabaduihatása tekintetéből is a korszellem és törvény rendeletéhez képest H[ód]M[ező] Vásárhely városában rendezett tanács alakítása kívántatván meg, miután az ennek létesüléséből az egészre háramlandó könnyebbségek és nemlétezésébőli hátramaradások a népnek kellőleg címére köttettek volna, feney Imre a város ügyvédje indítványozá, hogy a megye által kinevezett választmány, melyben a népnek úgy is bizodalma van a város javai és jövedelmei összeíratására, és az e tárgyróli tervnek elkészítésére bizattatnék meg. Mely indítvány helyeseltetvén elfogadtatott azon reménnyel, hogy a tisztelt választmány a város felvirágoztatására és a jobbágyi terhektől lett felszabadulása következtében szükséges kifejlődése törekvésébeni előhaladására nézve a szükséges intézkedéseket megteendi. Dancs jegyző által CSML HL IVA.1001./a Hódmezővásárhely városi Tanács Végzéseinek jegyzőkönyve 12. k. 1845-1849. 560. sz. 253-254.1848. június 1. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A márciusi törvényhozás kiemelte a községek igazgatását a feudális elmaradottságból, lehetőséget adott az egyes városoknak nagyságrendjükhöz megfelelő önkormányzati igazgatási szervezet alakítására. Az 1848. XXIII. tc. a 30 000 lakoson felüli városokat a nagyvárosok sorába tartozónak jelölte meg. Hódmezővásárhely mint nagyváros 1848-ban még községi jellegű mezővárosi szervezettel rendelkezett, de minden feltétel megvolt ahhoz, hogy ezen túllépve elsőfokú bírósági hatáskörrel felruházott rendezett tanácsú városként, e jogállásnak megfelelő képviselőtestületet, tisztikart válasszon, és ennek megfelelő közigazgatási szervezetet építsen ki. Az 1848. XXIV tc. a községek ideiglenes szabályozását a megyékre ruházta. A törvényhozásnak nem volt elég ideje a városok végleges rendezésére, de rendelkezett a városi tisztújításokról, a képviselőtestületek, a tanácsok, a tisztikar újraválasztásáról. A rendezett tanács választásának megszervezése az 1849. márc. 16-i népgyűlésen történt. A választási elnök, Gaál Dániel, új összeírást rendelt el. Az összeírásokat tizedenként végezték, a választásokat március 25-re tűzték ki. A rendezett tanács 1849. március 30-án tartott első tanácsülésen kezdte meg működését. Az újonnan választott polgármester Szabó Mihály lett, a főbíró Fekete Mihály, a főjegyző Póka Sándor, az aljegyzők