A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

Nagy Jó(z)sef. (Határozat:) Kállinger Izidor 251 szavazattal, Paulus Ignácz 33 és nagy Jó(z)sef 5 szavazata ellenében főmérnökké választatott. 1721. A fentebbiek szerént a törvény által kiszabott tisztválasztás tökéletes befejezéséhez még a választott tisztviselők eskü letétele, és e választási jegyzőkönyv meghitelesítése kívántatván, elnök gróf ennek foganatba vételére szóllítá fel a közgyűlést, melynek következtében: (Határozat): A választott tisztségviselők esküjüket letevék, és a közönség azon biztos hiedelme kíséretében, hogy elválasztásuk pillanatában adott, és most szent esküvel pecsételt ígéretöket a hon, és e város javára szentelendő tetteik által beváltandják, helyöket elfoglalák. Egyébiránt e választási jegyzőkönyv is meghitelesítetvén, e tisztválasztó közgyűlés rend, béke, és testvéri türelem fol(y)tonos fen(n)tartása mellett az alkotmányos szabadság boldogító érzelmei, és egy szebb jövendő édes reményei között befejeztetett. SZVL F. IV B. 1102. Székesfehérvár szabad királyi város közgyűlési hátai. Tisztújítási jegyzőkönyv. 1848. No. 1695-1721. Eredeti tisztázat. A közel egy héten át tartó székesfehérvári városi tisztújítást a törvényes előírásoknak megfelelően bonyolították le. A szabad királyi városokról szóló 1848:XXIII. törvénycikk végrehajtása során már előzőleg megválasztották a 97 tagú városi képviselőtestületet, május 1 l-l 7. között pedig megújították a tisztikart is. A tisztújítás a közel 21 000 lakosú, középvárosnak számító Székesfehérvárott nem hozott lényeges változásokat a tisztikar összetételében. A kulcspozíciókban az 1848 előtti tanácsnokok és hivatalnokok ültek, akik hatalmukat kénytelenek voltak megosztani a népképviseleti elvek szerint újonnan megválasztott képviselőkkel. 1 A jegyzőkönyben Battyányi István alakban írták. Gróf Batthyány István (Polgárdi, 1812. augusztus 20.Graz, 1880. július 22.) liberális politikus, sportlovas, 1848-ban a székesfehérvári nemzetőrség őrnagya, a város országgyűlési követe, 1849 áprilisától Fejér vármegye és Székesfehérvár kormánybiztosa. 1849 után külföldön élt emigrációban. Hazatérve, 1861 -ben ismét Székesfehérvár országgyűlési képviselőjévé választották. Ezt követően gazdálkodással és versenylótenyésztéssel foglalkozott, s maga is versenyzett. A Pesti Lovaregylet alapítója, s alelnöke volt. 2 polgári szónok, népszószóló (Vormunder), a választott polgárság testületének vezetője 3 javallat, javaslat 4 A tanácsnokok választását egyetlen hosszú mondatban jegyezték fel, ezért használtak többes számot. • 288 • Kecskemét város tisztújítására vonatkozó rendszabály 1848. május 15. Főbíró Nagy Lajos megnyitván a gyűlést, az összejövetel célját előadá, hogy tudniillik miután az 1847/8. évi 23. törvénycikk, mennyiben a választásokról, választókról és képviselőkről szól, a 24. t[örvény]c[ikk] által a rendezett tanáccsal ellátott közönségekre, és így városunkra is kiterjesztetik, a tisztújítószék megtartására elnök választandó; - továbbá a választók összeírása végett küldöttségek nevezendők, s az összeírási eljárás végrehajtása, és egyebek iránt intézkedések lesznek teendők, továbbá kijelenté, hogy ámbár a fentebb idézett 23. t[örvény]c[ikk] 11. §-a értelmében e gyűlésben az eddigi tanács és választott polgárság bír tanácskozási és határozati joggal, mindazonáltal, valamint a már ennek előtte is tartott nyilvános ülésekben, úgy a tisztújítás körül megtartandók iránt kiadott belügyminiszteri rendelet értelmében ezúttal is a nyilatkozó közvélemény figyelembe fog vétetni, megjegyezvén, miszerint reményli, hogy a hallgató polgárság az engedéllyel visszaélni nem fog.