A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

felbontásába. A törvények által nem, vagy nem egyértelműen szabályozott területek mellett a kérdező községek számos egyedi ügyben is megoldást vártak az új jogszabályok kapcsán. Zala megyében a megyeszékhely, Zalaegerszeg megyeházája előtti téren népgyűlés keretében történt meg május 8-án a törvények kihirdetése. (116. sz. dokumentum) Gr. Batthyány Imre főispán nyitotta meg az ünnepélyes alkalmat, Tolnay Károly követ pedig ismertette az országgyűlésen történteket. A népgyűlés a beszéd kinyomtatását határozta el, és jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg Tolnay Károly, Csuzy Pál és Deák Ferenc követeknek. Ezután a jegyző felolvasta a királyi aláírással ellátott törvénykönyvet. Az V tc. alapján Zalában is kijelölték az első népképviseleti országgyűlés választókerületeit. Ekkor alakult meg itt is a megyei választmány, amely a nemesi közgyűlés helyébe lépett. Dunapatajon május 16-án a városháza előtt népgyűlésen a városi ügyvéd foglalta össze a törvényekkel kapcsolatos indítványokat, amelyek között a házas zsellérek követelése volt az egyik legfontosabb. Hiába igyekeztek az úrbéri telkek 1837-ben történt felosztása után szántóföldet szerezni maguknak zselléri jogon, csupán a közös legelőből rájuk eső részre tarthattak igényt. A tárgyalások vitelével az érdekeltekből alakult választmányt bízták meg azzal, hogyha megegyezés nem jön létre, per útján lehet elintézni. (117. sz. dokumentum.) Az első népképviseleti országgyűlési választások A rendszerváltozás további kibontásának letéteményese az első népképviseleti országgyűlés lett. Az 1848. évi IV. és V. tc. szentesítésével a nem nemesek képviselete is megvalósult, az országgyűlés évenkénti ülésein gyakorolt törvényhozás és a kormányt ellenőrző szerep is biztosított lett a forradalom után. A törvény biztosította a folyamatos országgyűlési munka feltételeit is. Az V tc. által előírt népképviseleti választásoknál a választójogot a nem nemesek többsége esetében a vagyoni állapothoz és életkorhoz kötötte. Az áprilisi törvények kihirdetése után országszerte megindult a választások előkészítése, mivel a törvény három hónapon belül új országgyűlés összehívását írta elő. Amint az előzőekben láttuk, a törvénykönyv kihirdetésekor a megyei és a városi hatóságok kijelölték a választókerületeket és az odatartozó településeket. Tolna megye irataival mutatjuk be, hogyan valósult meg ez a munka. Összeírták kerületenként a települések, lakott helyek, puszták népességét, küldöttségeket neveztek ki a választókerületekbe, a választásra jogosultak összeírására, majd hirdetményben közölték a kerületi felosztást, megjelölve azokat a központokat, ahol, mint választási helyen a szavazatok leadása megtörténik. (121. sz. dolcumentum.) Csongrád megye Középponti Bizottmánya május 9-én határozott a követutasítási ügyek vezetésére megbízott választmány döntése alapján a választási jogosultság törvényben előírt feltételeiről és a helyi viszonyok által meghatározott feltételekről. Itt hirdették ki a városokon kívül alakítandó két választókerület összetételét, megjelölve a követválasztásra jogosultakat regisztráló küldöttségek tagjait is. (120. sz. dokumentum.) Még az áprilisi törvényszentesítés előtt, március 19-én küldöttséget küldött Pécs szabad királyi város az utolsó rendi országgyűléshez, hogy e jogának becikkelyezését elérje, és képviseleti jogot kapjon. A népképviseleti törvény alapján azonban oka fogyottá vált a kérelem, mert a törvénykönyvben az V. tc. 5. §-a ,,Az egyes községek által küldendő követek" listájának a 13. helyén Pécs városát is felsorolja. Május 19-én kelt a kormány hirdetménye, melyben tudatja, hogy a királyi udvar Innsbruckba menekült, és közli az országgyűlés július 2-ára történő összehívását. A hirdetmény ugyanakkor egyetértésre, a honvédtoborzás elősegítésére, és a haza oltárára