A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

Fölhíva, szólítva jöttem e székre, ez jelképe a főispáni hivatalnak, mely egyidős a királysággal, az országnak vármegyékre lett felosztásával. Valamint a megyei többi, úgy a főispáni hivatal is az idők súlya szerint több változások alá esett, de a polgári kormányzást illetőleg, őseredeti típusát megtartotta, újabb időkben kezdett némely változások alá esni, de ebből már két szerencsés átalakulásuk csakhamar kiragadta és régi törvényes állásába visszahelyezte. Régi törvényes állása pedig az, hogy a megyének főkormányzója, igazgatója, de a megye határozatainak a végrehajtás utolsó láncolat szeméig tettleges eszközlője ne legyen: mert a közhivataloknak fő kelléke az, hogy egyik a másiknak hatáskörébe ne vágjon, hogy a fölsőbb hivatalnok az alsóbbnak hatóságát el ne nyelje, magába ne pontosítsa, mert ha ezt tenné, vétene azon alkotmányos elv ellen, mely szerint egyik hivatal a másiknak ellenébe tartja az ellensúlyt, amit a Törvény az alsóbb hivatalra bízott, azt a felsőbb magához ne ragadja, és így azt tettleg meg ne semmisítse; hanem őrködjék, hogy az alatta lévő hivatalnokok törvényszabta kötelességükben híven eljárjanak: ez a főispánnak törvényes rendeltetése: ezen vonalon megállani és annak eleget tenni szoros kötelességemnek lenni ösmerem. Ösmervén e megye lelkes közönségét -, melyet még most is körül lebegi ős királyaink temető helyéből fölszálló dicső szellem - biztos reményem van, hogy édes Hazánk ál[l]adalmát a maga épségében nem csak fönntartani, hanem annak szilárdítására megkezdett átalakulási munkánkat szerencsésen befejezni közülünk vetélkedve mindenki fog igyekezni. Haza és Fejedelem közjava lévén a magyarnak jelszava, annak lobogója alatt fogunk mindnyájan összegyűlve a közjó gyarapodásán törekedni: Felejtsük az ezelőtti egyéni meggyőződések különbségét, felejtsük annál inkább, mert nem lehet azt hinnünk, mintha az ezelőtti véleményi különbségnek más forrása lett volna, mint a belső meggyőződés - a meggyőződés pedig nem egyéb, mint a lelkiösmeret, és így ezt gyanúsítani nem lehet, nem szabad; hanem azt méltán várjuk, hogy Hazánk törvényes átalakulása által több mint 300 éves sérelmeink orvosolva lévén, már most senki a hajdani sérelmek országába vissza ne kívánkozzék, annyival kevésbé azt visszaidézni ne merészkedjék, mert akkor a Status [állam] alkotmányát támadná meg, és így a Hazának hű fia lenni megszűnnék. Egy és közös Hazának lévén fiai, ennek emlőjén nevelődvén, Isten és a természet törvénye szerint is egy a rendeltetésünk, t[udni] i[llik], hogy e földet - melyen sem túl, sem innen hazánk nincsen és annak lakosait köz- és összefogó erővel emeljük, gyarapítsuk, mit csak úgy érünk el; ha kezet fogva mint a magyar nagy család fiai egymásnak testvérileg megbocsátunk, és jó- vagy balsorsban egyformán és egymásért küzdünk. Vegye a tisztelt megyei közönség ezen elvek melletti meggyőződésemet, és csekély szolgálatom fölajánlását szokott kegyes indulattal. FML IV-102. Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyve. 1848:1300. sz. Eredeti, kézzel írt tisztázat. Id. Pázmándy Dénest április 22-én nevezték ki Fejér megye főispánjává. Ősi szokás szerint egy megyei küldöttség kérte fel a főispáni tisztség elfoglalására. Székfoglaló beszédében központosító törekvések elutasítása mellett a megyék alkotmányos szabadságjogainak kiteljesítésére hívja fel a figyelmet. 1 Pázmándy Dénes idős (178 l-l 854) ismert reformkori politikus, Komárom megye szolgálatában először alügyész, 1806-tól alszolgabíró, 1810-től főszolgabíró, 1828-tól első alispán, a reformkori országgyűléseken a megye követe. 1837-ben a Dunántúli Ev. Ref. Egyházkerület világi főgondnokává választották. 1848. május l-jétől Fejér vármegye főispánja, ugyanezen esztendő októberében a főrendek az Országos Honvédelmi Bizottmány tagjainak sorába delegálták. 1848 decemberében egészsége megrendült, Baracskára, családi birtokára vonult vissza, s ott hunyt el 1854. február l-jén. Életére és tevékenységére 1. Erdős Ferenc 1998. Forradalom és szabadságharc Fejér megyében (1848-1849). Székesfehérvár. 88-109., Erdős Ferenc (szerk.) 1998. Fejér Vármegye Bizottmánya 1848. május 1. Székesfehérvár. 3-13.