A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

haladéktalanul eszközöltetni, a választóknak pedig az 1847/48-ik évi 23-ik törvény cikkely 6-ik §-a értelmében összeírása e folyó évi május 2-án kezdetbe vétetni, s öt napokig folytatni határoztatván, ezen intézkedés e város lakosainak az egyház lelkészei, városi biztosok, utca kapitányok és tizedesek, úgy nyomtatványos hirdetmények által annak kijelentése mellett, hogy folyó év május 14-én tartandó tisztújításban szavazati joggal részt veendő választók-összeírása felső részén azon város Casinójában, Rókus részén: A Hét Pacsirtárul címzett vendégfogadóban, palánk részén: a város széképületében, végre: alsó város részén: Rengey Ferdinánd tiszti főügyész házánál kezdetét veendő és öt egymás után követő napok lefolytával az illető választmányok működéseik eredményét befejezendik, tudtul adatni, s illetőleg alkotmányos joguk gyakorlatára felhívatni rendeltetnek. CsML Szeged Város Bizottmányi Jegyzőkönyve 1848. április 25. A forradalom kitörése, a miniszterelnök s miniszterek kinevezése után a városokban még a régebben megválasztott városi tanácsok intézték az ügyeket. Az 1847/48. évi 23. törvénycikk rendelkezett a szabad királyi városokról, s a tisztújításról. Ezt a törvényt Szegeden április 25-én népgyűlésen hirdették ki, s megválasztották a középponti bizottmányt, amelynek feladata a választók összeírása volt. A négy városrészre külön-külön választottak összeíró választmányt. Meghatározták, hogy mindegyik városrészben május 2-án kezdik, s öt napig tart a választók névjegyzékbe vétele. Mind az összeírás dátumát, mind a 4 helyszínt a korabeli eszközökkel hozták a lakosság tudomására: nyomtatványokat ragasztottak, a lelkészek a templomokban kihirdették, a városi biztosok, utca kapitányok és tizedesek pedig szóban értesítették a lakókat. A tisztújítást május 4-re tűzték ki. • 277 • Debrecen város határozata az igazságszolgáltatás és a közigazgatás szétválasztásáról Debrecen, 1848. április 26. A törvénykezési tárgyaknak a közigazgatásiaktóli különválasztása mi eddig is közóhajtás volt még a tisztújítást megelőzőleg határozatilag mondassék ki. A törvénykezési tárgyak a tanácskozmányi tárgyaktól ezennel külön választandónak határoztatván a tisztújítás aként fog foganatba vétetni, miként az elkülönözendő törvényszék tagjaivá a főbírón kívül hat tanácsnokok, a közgazgatási tárgyak vitelére pedig a polgármesteren kívül szinte 6 tanácsnokok már a kijelölés által is elkülönözve lesznek választandók, úgy a törvényszékhez mint a közigazgatási tanácshoz szinte elkülönözve egy fő- és egy aljegyző fogván választatni, a főjegyzők hatszáz az aljegyzők pedig háromszáz conventios ft

1 eddigi rendszeresített évi fizetéssel, mely határozat foganatosítása által, minthogy a tanács egyéneinek száma egy tanácsnokkal és jegyzővel növekedni fog, ennek jóváhagyása és fizetések rendszeresítése végett a minisztériumhoz feljelentés tétetni rendeltetett. HBML IV 101 l/a. 118. 925/1848. sz. Debrecen Város Tanácsának hátai. Tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek. Eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. A rendelkezés értelmében a közigazgatást oly módon választották el az igazságszolgáltatástól, hogy a főbíró lett a törvényszék elnöke, a polgármester pedig a közigazgatás feje. Természetesen ez még nem felelt meg a független bíróságról alkotott haladó polgári követelményeknek. 1 1817-től 2,5 váltóforint volt egyenlő egy conventios (pengő) forinttal.