A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

4. Az eddigi bizottmány tagok száma Szikszay Dániel és Omaszta Zsigmond két új taggal egészítetik ki.

3 5. Az ekkint rendezett középponti bizottmány hetenkint s rendszeresen hétfőn (nyilvános) ülést fog tartani. 6. A középponti bizottmánynál alárendelt kapcsolatban minden községekben (szintén) magok határában szabadon, azonban kellő összhangzatban működő (bizottmányok) alakítandók - s ezeknek elnöke a hetenkinti középponti ülésben hellyel és szavazattal bírand. (7. Ezen községi bizottmányokkal a középponti bizottmány maga rendeleteit felelősség terhe alatt a járásbeli szolgabnák által fogja közölni, a végrehajtás szintén felelősség mellett magát a községi bizottmányt illetvén.)

4 B. Vonatkozólag az igazság kiszolgáltatására 8. A megyei Törvényszék részint mint első vitelmi, részint feljebbviteli bíróság eddigi (törvényes alakjában épségben tartatik, s rendesen működik.) 9. Minden (Békés megyei község), rendezett tanáccsal bírónak tartatván és kimondván, - saját választott bírái által szolgáltat (első...)

5 minden lakosnak törvényt, s igazságot. 10. Ezen tanács ítéleteiről a feljebbvitel egyenesen (és közvetlenül) a megyei törvényszékhez leend, mely ekkénti szabályoknak (adjon életet), szerezzen sikert a központi bizottmány. BML Ideigl. Biz. ir. Az 1848. évi március 27-29. között tartott évnegyedes népközgyűlés jegyzőkönyve 17/ 1848. - Közölve szemelvényesen: Oláh György 1889. Békésvármegye 1848-1849. I. Gyula. 108-110. Kézzel írott jegyzőkönyvi fogalmazvány, betoldásokkal. A zárójelben lévő szövegrészek egykorú, utólagos betoldások. 1 Kiemelések az eredetiben. 2 A fogalmazványból kihúzva. Németh Antal Magyargyula tanácsnoka. 3 Szikszai Dániel Békés megye tiszteletbeli táblabírája. Omaszta Zsigmond (1801-1867) Békéscsabán élő középnemes. (A család Trencsén megyéből származott Békéscsabára.) Jogot végzett, előbb ügyvéd, majd a gyomai-endrődi uradalom ügyésze, majd Békés megye fizetéses táblabírája. Békéscsaba közéletében jelentős szerepet játszott. Tevékeny részvételével jött létre a város és a földesurai közti örökváltság és a legelőelkülönözés. Az ő kezdeményezésére jött létre Békéscsabán a Casino, amelynek több ízben elnöke is volt. 1846. január 12-től a békéscsabai képviselő-testület elnökévé választották, háromévi időtartamra. 1848. március 21-én az általa megzenésített Nemzeti dalt énekelték a Casinoban tartott bankett résztvevői. Március 27-éri őt küldte a megyei népközgyűlés Orosházára, hogy a kitört zavargásokat csillapítsa le. Békés megye gyomai választókerületének képviselőjeként részt vett az 1848 nyarán összeült népképviseleti országgyűlésen. A képviselőház 1848. augusztus 29-i ülésére törvényjavaslatot nyújtott be a közös legelők elkülönözése tárgyában. Tárgyalására azonban, mivel az úrbéri kérdés lekerült a képviselőház napirendjéről, nem került sor. A Debrecenbe menekült országgyűlést követte új székhelyére. A szabadságharc után börtönbüntetést szenvedett. 4 A 7. pont teljes szövege egykorú utólagos betoldás. 5 A fogalmazványban olvashatatlan szó, a tisztázatban „első kérelemben" áll, első fokon értelemben. • 271 • A Jászkun Kerület kérelme Szluha Imre főkapitány követi állásától való megfosztása, valamint Kenéz Mihály visszahívása ügyében Jászberény, 1848. április 4. 724. Tanácskozás alá vétettek a Jász és két Kun községek ezen köz Gyűlés elébe írásba terjesztett petíciója

1 és kívánatai, melyek közül az 1-ső pont alatti, hogy nemzeti Miniszter elnök Gróf Batthyány Lajosnak bizodalom nyilváníttassék, fentebb a 722-ik szám alatt teljesítve lévén e részben a további intézkedés megszűnik. A 2-ik pont alatt foglalt ama kívánat, hogy fő Kapitány Szluha Imre

2 hivatalától