A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

Ispánya, hogy éppen környékem, szomszédim, laktársaim azok, kik habár, mint hinni erőssen akarom, ön tudat nélkül, - ha ezek Nemzeti létünket ön maguk sodorják a sír szélére, hová sodorni amúgy is ármányos kéz készen áll s munkál! A Magyar Nemzet jelleme: bátor, nyílt, őszinte, tiszta, becsületes, bizodalmas, semmi távolabb tőle mint hálátlan ármánykodás; - évezred ólta, legnehezebb koszakokban e jellem soha sem tagadá meg magát, s most midőn százados igazságtalanságok kiegyenlítettek, midőn igazság alapján az érdek egység megállapítatott, midőn mind ezért nem egyéb mint a Kereszténség legmagasztosbb kifolyása a tiszta szeretet, haza s felebaráti szeretet - igényeltetik, most hálátlanságra, gyűlölségre, az egyenlített érdekeken ismét túlcsapva, az egyik érdeknek elnyomására, a tulajdonnak sértésére ingerelni, bűn a haza és Nemzet, bűn Isten és ember előtt, - és nincs az a góliáth kinek vállai ezen bűn felelőségének súlyát elbírhassák! És e felelőség éri, nem annyira az elámított, felingerlett, elragadtatott Népet, mint azon Nép ámítókat, buj tógátokat, kik sokféle szenvedélyektől felzaklatva, ezekből folyó sötét terveik kivitelére, a nép bizalmával, melyet állásuk ön magából kivív, visszaélve, ezt alacsony eszközül felhasználni nem iszonyodnak. Amennyiben országos hivatalnoki állásomhoz tartozik, kötelességemhez képest rendelkeztem, miszerint a fenyegető vész körömben édes hazámtól távol tartassék; ehhez azonban még igen üdvösnek ítélem, ha Fő Tisztelendő Uraságodat, s a Nagy Tiszteletű Egyház Gyülekezetet felkérem, miszerint haladéktalanul intézkedni méltóztassék, hogy a kerületéhez tartozó lelkészek, jelesül a Felső Baranya vidékiek - kik közül néhányan a panaszlott izgalom okozói - nem csak oly törvénytelen agitatioktul magukat távol tartsák, - sőt inkább a gondviselésükre bízott Népet a keresztyénség és törvényesség minden fegyvereivel, törvényességre, törvényes korlátok tiszteletére, bizalom, hála, szeretet, s minden volt osztályok s fajok közti egyességre, és így imádott Hazánk megmentésére ösztönözni ne terheltessenek. Ki egyébiránt legnagyobb hajlandóságom mellett, tisztelettel, s nagyra becsüléssel maradok, Fő Tisztelendő Püspök Úr! Nagy Tiszteletű Gyülekezetnek! Pécsett, Május 30-án 1848. alázatos szolgája Gróf Batthyány Kázmér s. k. Ráday Levéltár A/l. b. Püspöki levéltár 1850-1859 Z 1848. 9. sz. irat. Eredeti tisztázat, gróf Batthyány Kázmér saját kezű aláírásával. Gróf Batthyány Kázmér levelében panaszolja Polgár Mihály Duna melléki református superintendensnek, hogy a felsőbaranyai református egyházmegyének némely református papjai képviselőválasztás alkalmával a népet felingerelték. 1848. május 28-án két népgyűlést is tartottak a siklósi járásban - egyiket Nagytótfaluban, másikat Drávacsepelyben -, amelyek célja képviselőjelölt állítása volt a népképviseleti országgyűlési képviselőválasztásra. E két népgyűlés Táncsics Mihály képviselősége mellett foglalt állást, szemben gróf Batthyány Kázmér jelöltségével. A református papok szerepéről, a népgyűléseket követő vármegyei és egyházi eljárásról Németh Balázs írt tanulmányt - Németh Balázs: Egy lelkipásztor arcképe 1848-49-ből: Munkácsi Albert. In: Református Egyház 1955. dec. 1. Gróf Batthyány Kázmér fenti levelét Németh Balázs eredetiben nem ismerte, csak az 1848-as egyházkerületi jegyzőkönyv utalásából. Gróf Batthyány Kázmér 1848-49-es tevékenységével kapcsolatban a baranyai református papokról és a népgyűlésekről lásd még Balázs László: Batthyány Kázmér közéleti tevékenysége. In: MTA Pécsi és Veszprémi Akadémiai Bizottságának Értesítője 1978. A Dunántúl településtörténete III. 1848-1867. 331-335. (Vö. 126. sz. dolaimentiimmal)