A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

1 Scitovszky János (1785-1866) bölcseleti és theológiai doktor, aki 1838-1849-ig pécsi megyéspüspök, majd esztergomi érsek, 1853-tól pedig bíbornok. Életével kapcsolatosan lásd még Révai nagylexikon, és Szinnyei József: magyar írók élete és munkái c. műveket. 2 május hava • 266 • Kiss János kertai evangélikus lelkész szentbeszéde az 1848. évi húsvét utáni 2. vasárnapon Kerta, 1848. május 7. Krisztusban] H[íveim]! Szeretett Testvéreim! Két jeles kincs van minden kereszténynek a birtokában, mely drágább aranynál, ezüstnél s becsesebb a világnak minden kincseinél. Ezen jeles kincseknek egyike Jézusnak szentséges vallása, másika a haza vagy polgári társaság.

1 Szentséges vallásunk ád felvilágosodást a tudatlanoknak, enyhülést a szenvedőknek, erőt a lankadozónak, bátorságot a féltékeny lelkűeknek,

2 csendes szívet a halandóknak

3 s örömöt a feltámadóknak. Édes hazánk ád mindennapi táplálékot az éhezőnek, ruházatot a mezítelennek, oltalmat az ártatlanul üldözöttnek s édes nyugalmat az elhunyt hazafiaknak és hazaleányoknak. [...] Adja az emberek sorsának hatalmas kormányzója, hogy mind a vallásnak, mind a hazának keblében százados, sőt, ezredes béke uralkodjon! De ha megfordulna a kocka, s a békesség olaj ágai véres zászlókkal cseréltetnének fel, akkor fel, fézusnak hűséges bajnokai, fel, e hazának fiai és leányai, s legyetek készek velem e drága két kincsért: vallásért, hazáért életeteket is feláldozni! [...] A haza hív polgára életét adja hazájáért. Azért, mert drága előtte szülőfölde. [...] Mert drágák kedvesei. [...] Mert drágák szabadságai. Hunkár,

4 megyénknek egyik lelkes követe azt monda a múlt hétfőn (1. máj. 1848.) megyénk nagyszámú közönsége előtt: „Bajtársaim! Régentén a rómaiak Kartágónak elégett hamvait egy kis ládában vitték a szabad Rómába. Itt hozzuk mi is mostand országgyűlésünkről régi szolgai törvényeinknek porhamvait!" Be gyönyörű egy mondás! Krisztusban] társaim! Be szeretném e mondásért a derék követet halálra csókolni, hogy e mondásnál többet ne szólhatna, mert félő, hogy e mondásnál felségesebbet többé nem mondhat! Igenis, az elavult szolgatörvényeknek porhamvaival meghozták hozzánk atyjai a szabadság dicső törvényeit, melyeknél szebbeket, jobbakat még idáig magyar országgyűlés nem teremthetett. Vennénk csak kérdőre azokat a honatyákat, kik e törvényeket alkották, kérdeznénk meg, mi árért adnák ez új törvényeket! Majd azt mondanák: „Vedd el mindenemet, mivel az ég alatt bírok, legyen tied hitvesem, gyermekeim, sőt, itt van életem — csak ne bántsd új szabadságomat!" K[edves] Hazámfiai! Úgy őrizzétek a drága szabadságot, mint lelketek idvességét! Legyen szíves barátotok, ki a haza új törvényeit tiszteli, de halál fejére, ki e drága szabadságot eltapodni merészelné! Gyáva rabszolga az, ki szülőföldéért, kévéseiért, magyar szabadságáért meghalni retteg; de ki hazájáért dicsőségesen meghal, azt á"gyönyörű öntudat kíséri sírjába, „hogy övé leend az élet koronája". Ámen. Süle Sándor ny. kertai

5 iskolaigazgató gyűjteményében, Révfülöp. - A beszédek fénymásolata a Veszprém Megyei Levéltárban is megvan. Kiss fános (Dabrony, Veszprém vm., 1807-Kerta, 1878). Felsőbb iskoláit Győrben, Sopronban és a bécsi