A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ EGYHÁZAK 1848-BAN

2- or minden plébániában a plébános minél előbb, akar az alesperés, akar egy meghitt paptársának hozzájárultával tanácskozmányt fog tartani, melyre az egyházi pártfogón vagy annak katholikus képviselőjén kívül a katholikus közbirtokosok, tisztesbek, a helység elöljárói, és a hívek közül mintegy 8-10 leginkább olyanok, kik vallásos buzgalmuk, szelíd s békeszerető indulatuk által magokat kitüntetik, meg lesznek hivandók. Ezen ülésben a lelkész minden igyekezetét arra fordítandja, hogy a jelenlévőkkel megismertesse az anyaszentegyháznak azon érdekét, melynél fogva a vallás és iskolák ingó s ingatlan vagyonát, mint sajátját, ezentúl maga egy katholikus vegyes egyházi s világi egyénekből álló választmány által kezelhesse, s őket arról meggyőzze: miként a katholikusok ezen igazságos jog gyakorlatát, mellyel protestáns és nem egyesült görög atyánkfiai folyvást élnek, biztosan csak akkor vívhatják ki, ha a katholikusok azt öszvesen a legközelebb tartandó országgyűléstől kérelem (petitio) útján fogják követelni. Miután így a jelenlévők elegendőkép értesítve lesznek, buzgalmuktól remélhetni: miszerint ezen eszmét a plébánia többi híveivel közölvén, annak pártolására azokat el fogják készíteni. 3- or Ha a plébános az ezen tanácskozásban részt vett egyének által értesítetni fog, hogy a hívek anyaszentegyházuk érdekét felkarolván, azt pártolni készek, a pártolási aláírást tulajdon példájával fogja megnyitni, a meghívottak pedig és a többi hívek ugyanazt akármikor, mind s plébánia lakban, mind valami szelíd jellemű katholikus háznál megtehetik. Azok, kik írni nem tudnának, neveik mellett keresztvonást teendenek, mit, hogy úgy történt, a bíró és esküdt, vagy más hiteles személy aláírása által fog tanúsítani. 4- er Miután minden plébániában a katholikus hívek követeléseiket ilykép nyilvánították, az illető plébánosok az aláirt íveket az alesperesi hivatal útján a püspöki hivatalhoz beküldendik. Midőn így Tisztelendőségteket figyelmeztetném azon kötelességre, mellyel anyaszentegyházunknak tartozunk, mégegyszer szívem legforróbb óhajtását nyilvánítom, kérvén: miszerint önök, mint úgyis szent hivatásuknál fogva a szeretet és békességnek hirdetői, híveiket szüntelenül felséges urunk királyunk iránti rendíthetlen hűségre, minden törvények, hatóságok, elöljárók, rendeletek iránti tiszteletre s engedelmességre serkentsék, s tulajdon példájok által buzdítsák! így remélhetjük, hogy Isten áldása a hozott törvények gyümölcsét édes hazánk javára fogja érlelni! A béke és szeretet Istene legyen s maradjon velünk! Pécsett pünkösd

2 hava 3-án 1848. János püspök s. k. Pécsett, nyomatott a lyc. nyomdában. TMÖL. XIII/19. Sztankovánszky család iratai, Sztankovánszky Imre főispáni iratai. 1848 május 3. Nyomtatott körlevél, János püspök aláírással. Scitovszky János pécsi megyéspüspök körlevélben kérte fel az egyes plébánia hivatalokat, hogy nyilatkoztassák az egyházközségeket a katolikus autonómia ügyében. Aláírások gyűjtésére ösztönöz, majd kéri, hogy ezeket a gyűjtőíveket juttassák el a püspöki hivatalhoz, hogy petitiot nyújthassanak be az országgyűlésre. Az új törvények életbe léptetése után sem kapta meg a magyar katolikus egyház azt a jogot, hogy anyagi ügyeit és iskolái fenntartását önállóan intézhesse. Az ún. vallásalapot ugyanis, amely a II. József által feloszlatott szerzetesrendek vagyonát kezelte, az állam saját kezében tartotta. így jelentős befolyása volt a magyar katolikusság életére. A katolikus egyház csupán a protestáns felekezetek által birtokolt önállóságot, az autonómiát akarta magának is biztosítani. Az utolsó rendi országgyűlésre be is adták az erre vonatkozó kérelmet, amelyet azonban Kossuth személyes okból nem pártolt, és így, mint késve beadott kérelmet elutasítottak. E kérelem megújításához kéri a megyéspüspök a hívek támogatását. (A témával bővebben foglalkozik Hermann Egyed 1973. A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München. 422-424.) Az állam a vallásalapot anyagi megfontolásból nem adta ki a kezéből: annak anyagi eszközeivel szabadon rendelkezhetett. A pécsi püspök által kezdeményezett petitio végül nem valósult meg.