A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

A minisztériumok ügykörei közül a pénzügy- és a hadügy minisztériumét közöljük, korabeli leiratokban. (95. és 96. sz. dokumentum.) A kormány által megoldandó politikai kérdések egyike volt az olasz segély ügye. Békés megye Ideiglenes Bizottmánya Szeged város április 12-i átirata nyomán és a Gyulai Kör képviselőinek javaslatára április 27-én felirattal fordult a minisztériumhoz, hogy az olasz szabadságharc ellen küldött magyar katonákat hozzák vissza Magyarországra. Az olasz segély ügye már az utolsó rendi országgyűlés végső napjaiban is előkerült, de akkor későbbre halasztódott a döntés. Kossuth az 1848 nyarán összeült új népképviseleti országgyűlésen terjesztette elő javaslatát az ügyben, de tényleges közreműködést az olasz szabadságharc leverésében az országgyűlés határozata nem vállalt. (94. sz. dokumentum.) A radikális ellenzék, főleg a Martius Tizenötödike című lap keményen bírálta a kormányt. A támadásokra érzékenyen reagált a közvélemény, május és június hónapban Buda, Szabolcs és Bihar vármegye, Hódmezővásárhely állt ki a kormány mellett, elítélve támadóit. (98-103. sz. dokumentum) Az 1848-as törvények Az európai forradalmi hullám, a bécsi és a pesti forradalom nyomán kibontakozó rendszerváltás jogi kereteit az április 11-én szentesített törvények biztosították Magyarországon. A polgári Magyarország alapjainak megteremtése, amint Urbán Aladár megállapítja, egyszerre igényelte a társadalmi átalakulást, a feudalizmus felszámolását biztosító intézkedéseket, a politikai berendezkedés megváltoztatását, az alkotmányos monarchia megteremtését. A törvénykönyv a különböző társadalmi érdekcsoportok kompromisszuma alapján jött létre, így számos nyitott kérdést hagyott a fenti feladatok megoldásában. A törvénykönyvben megfogalmazott változások, mint láttuk, a reformországgyűlések nyomán az utolsó rendi országgyűlés ellenzékének programjában jelen voltak a diéta megnyitásától. A forradalmak adták meg a döntő lökést ahhoz, hogy a közjogi vitákban, az alsó és a főrendi tábla közti üzenetváltásokban, a főrendek halogató, konzervatív politikája és az alsó tábla egy részének hasonló mentalitása miatt elsikkadni látszó változtatási szándék végre törvények formájában öltsön testet. A törvények alapelvei a március 3-i feliratban, az annak alapján összeállított 12 pontban már a forradalom előtt, majd a pesti forradalom követeléseiben lettek publikussá. A megyék és a városok követeik útján szereztek tudomást a várható változásokról, az ország lakóinak többsége a pesti forradalom híreiből, a 12 pont leküldött, vagy helyben kinyomtatott példányaiból. A törvények szentesítése előtt azok szövege már ismertté vált az országban, mert a követek Pozsonyból megküldték megyéiknek (104. sz. dokumentum), a kijelölt miniszterelnök pedig gondoskodott a március 18-án elfogadott legfontosabb törvények szövegének kinyomtatásáról (közteherviselés, úrbéri szolgáltatások utólagos állami kárpótlással történő azonnali megszüntetése, az egyházi tized eltörlése). Maguk a törvényhatóságok is reagáltak a megismert törvényszövegekre. Pest megye már március 20-án nyomtatott hirdetményben adta a megye lakóinak tudtára a három fontos törvénycikk megalkotásának hírét. (105. sz. dokumentum.) A dokumentum - amelynek egyik aláírója Nyáry Pál másodalispán - felszólítja a földesurakat, hogy a jobbágyoktól ne követeljék tovább a törvények szentesítéséig és kihirdetéséig feudális szolgáltatásokat, majd a nagy esemény megünneplésére minden felekezet lelkipásztorát felhívták. Március 23án kelt Batthyány Lajos 2. sz. körlevele a törvényhatóságokhoz. Ebben tájékoztatja a címzetteket a törvények elfogadásáról, meghatározva azokat a teendőket, amelyek ebben a helyzetben várnak a közigazgatás irányítóira. A törvényhatóságok - írta Batthyá-