A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

- az eskü utáni díszmenet annyi ezrek által a legszebb rendben, a legcsendesebben ment véghez, éltetvén a Királyt, a Hazát, a szabadságot és egyetértést, úgy, hogy méltán mondhatjuk, hogy városunk ily lelkes nemzeti örömünnepnek soha tanúja nem volt, - mely nemzeti ünnepnap emlékére városunk azon este kivilágíttatván, - egész éjfélig viselé ünnepélyes színét sok ezreknek elébbik mozgása által, s a nemzeti őröknek az este megkezdett erélyes fölvigyázata mellett, minden legkisebb zavar nélkül. E városunk lelkesedése s ünnepe iránt, a helyben szállásozó katonaság a legnagyobb rokonszenvét tanúsítá, - ugyanis hozzám a nemzeti őrsereg által választott választmány elnökéhez önkéntesen elizent az ezredes, miszerint ez ünnepélyesség iránti tiszteletből, délután a Séta téren zenét fog tartatni, - amikor ismét összejővén a városházánál a nemzeti őrsereg, a legszebb rendben zászlóik alatt elmenvén a Séta térre, onnan egypár főutcán elvonulva, a városházától csendesen szétoszlott. Tudjuk a hírlapok útján, miszerént a Pest Megyei Választmány által - Miniszterelnök G[róf] Batthyány Lajos

1 úr fölszólíttatott fegyverek eszközlésére, hogy a Pest Megyei Választmány a többi, kívülről alakult nemzeti őrsereg számára is adhasson fegyvert, ennek nyomán tisztelettel megkérjük, mint elnökét ezen választmánynak, tisztelt Alispán urat, hogy a kecskeméti, máris oly szép számmal alakult nemzeti őrsereg számára, - minthogy hisszük, hogy napról napra fog szaporodni, legalább ezer darab fegyvert méltóztassék eszközölni. Ki is egyébiránt ezen alázatos tudósításom mellett maradtam Kecskeméten, 1848. március 27. Tisztelt Másodalispán Úrnak alázatos szolgája Nagy Lajos

2 m. p.

3 BKMÖL IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó hatok és nyomtatványok gyűjteménye; Vegyes iratok sz.n./l 848., 1. 43/1/1848. Az irat felzetén még a következők olvashatók: Megbízatik e választmány elnöke Nyáry Pál

4 - miszerint a csend és a rend fenntartása végett jelenleg helyben működő Miniszteri Tanács megkeresésével az 1000 fegyver kiszolgáltatását eszközölje, - Kecskemét város közönsége oda utasíttatván, hogy ezen fegyverek általvételéről s rendeltetése helyére szállításáról gondoskodjék. Kelt a Közbátorsági Állandó Választmány üléséből. Pesten, 1848. március 29-én. Jankovich György választmányi tollvivő.; Közli: Iványosi-Szabó Tibor 1988. A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Kecskemét, 1988. 156-157. Eredeti tisztázat. A pesti forradalom híre már 1848. március 16-án este Kecskemétre ért. Március 17-én délután a tanácsteremben Fejes János vezetése alatt lelkes ifjak jelentek meg, akik felajánlották szolgálatukat a közbiztonság védelmére. A jelentkezőknek három ívet bocsátottak a rendelkezésére. Ezeken egy-két nap alatt 164 fő írt alá. Pesten a nemzetőrség szervezése már március 16-án megkezdődött. A pesti Rendre Ügyelő Választmánynyal Kecskemét is azonnal kapcsolatot keresett. Kecskeméten március 20-án egy választmány alakult, mely már másnap, 21-én előterjesztette ideiglenes rendszabályait. A város vezetői 1848. március 23-án nyomtatott kiáltványban fordultak a lakossághoz, felszólítván őket, jelentkezzenek nemzetőrnek. A város több pontján kifüggesztett plakátokon tették közzé az összeírás helyét és idejét. Kecskeméten március 26-án már csaknem ezren írták alá a jelentkezési íveket, és a hazafias lelkesedés az idő múlásával sem lankadt. A következő napokban nemcsak a nemzetőrség szervezésére alakult választmány, hanem a város négy pontján - az Arany Sas vendéglőben, a Református Főiskola épületében, a városházánál és a polgári kaszinóban - négy őrhelyet is létrehoztak, ahol nemzetőrök teljesítettek állandó szolgálatot. Amint azt a fenti dokumentum is bizonyítja, a nemzetőrség felfegyverzése is azonnal megkezdődött, Kecskemét 1000 fegyver beszerzésével bízta meg Nyáry Pál alispánt. A nemzetőrség kezdeti spontán jellegű helyi szerveződését, feladatait és kötelességeit a későbbiekben már az 1848 áprilisában szentesített, a nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXII. törvény foglalta egységes keretbe. 1 Batthyány Lajos gróf (Pozsony [Pozsony m.] 1806: február 14.-Budapest, [Pest-Pilis m.] 1849. október 6.) nagybirtokos, az Ellenzéki Párt, az Iparegyesület és a Magyar Kereskedelmi Társaság elnöke; az utolsó rendi országgyűlésen a főrendi ellenzék vezetője. 1848. április 7.-szeptember 10. között az első független