A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

lévén, a panaszlottnak törvényszék elibe állítását nem látom szükségesnek, - egyébként az uraság juhai most a határ bármely részén szabadon legelhetnek. Kelt, Szandán Június 19-én [1]848. Korovinyi Lajos s. k. szolgabíró NML IV. 102. Nógrád Vármegye Állandó Választmányának iratai 1168/1848. Eredeti tisztázat. A Mária Terézia-féle úrbéri rendelet óta megfigyelhető, hogy az uradalmak igyekszenek kezüket rátenni a jobbágyi legelőkre. A jobbágyok sokszor más falvak határában vagy önálló pusztákon kénytelenek legelőt bérelni maguknak. Itt mind a két eset megfigyelhető. S tanúságos az a magatartás - a szolgabíró személyében -, mely utal a megváltozott erőviszonyokra. A máskor a nép között élő szigorú szolgabíró, most jelentéktelennek tünteti fel a jobbágyi ellenállást. 1 Senior, a birtok rangidős tulajdonosa 2 Tilalmas legelő, a határ legeltetésre alkalmas egy részén a közösség valamilyen szempont miatt (túllegeltetés, vagy kaszálni akarják) egy időre a legeltetést megtiltja. 3 Kiskérpuszta, Terény község külterületi lakott helye. • 204 • A Szabolcs vármegyei Bércei

1 község lakóinak panasza Kossuth Lajoshoz

2

, az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökéhez úrbéres földjeik elvétele miatt Bércei, 1849. február 22. Tisztelt Kormányelnök Úr! Mi alólírttak mint Szabolcs Vármegyében kebelezett Berezel helységében lakozó polgárok volt földesurunk Kömmerling János úr által földünktől önkényesen, sőt erőszakosan minden törvényes bíróság közbejötte nélkül megfosztatván, minthogy már a megyéhez több ízben benyújtottuk panaszunkat, és semmi törvényes és igazságos elégtételt nem nyertünk: most kényteleneknek érezzük magunkat az ország legfőbb kormányához a honvédelmi bizottmányhoz ügyünknek megvizsgáltatásáért és elintézéséért folyamodni e következő okoknál fogva: 1- ször Mi egyen kívül, ki 25 év óta bírja földeit, a mikor ő azokat földes úri árverés útján bizonyos árváktól pénzen szerzetté, a többiek mindnyájan még a múlt században is bírtuk földeinket, mikor még nem is a mostani földes úr alá tartoztunk, és így földeinket ő valamint nem adta, úgy el sem veheti. 2- szor Még belső telkünk birtokában is zavarni akar bennünket, midőn azokat, akik közülünk az ősszel megégtek, házuk felépítésétől eltiltá, holott ezeket is épen oly régolta használjuk, mint a külső földeket. 3- szor A múlt tavasszal az új törvények magyarázására a megyei bizottmány által kiküldött járásbeli Szolga-Bíró Úr úgy magyarázta nekünk a törvényeket, hogy azok, kik szerződés szerént úgy szolgáltak, mint úrbéresek, az álladalom általi megváltás alá esnek: mi bár írott szerződést elő nem mutathatunk, de az egész helységgel bizonyíthatjuk, hogy mi épen úgy és annyit szolgáltunk mint fél úrbéri telkesek, mert a mit ennél többet szolgálunk, az dézma váltság fejében ment; és már a törvénynek ily értelembeni ránk alkalmazását azért is kívánhatjuk, mert a Jászai Prépostságnak

3 velünk egy helységben lakó volt jobbágyai akár úrbéresek voltak, akár nem, mindnyájan háborítatlanul