A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

E szerencsétlen helyzetnek legszomorúbb következményeit - a hajdan világhírben állt Hegyaljának bortermesztő lakosai általában érzik: mert annyira elszegényültek, hogy közülök sokan mindennapi kenyeröket sem képesek már megszerezni; - a szőlőhegyek sok helyeken elparlagosodott - sok helyeken végképp elhagyott állapotra jutottak, a lakosok - lak- és borházaik puszmlni indultak, -se keserű sorsunkon majdnem csüggedni kezdénk, - ha az újonnan alkotott jótékony törvények minket is egy boldogabb jövő iránti szép reményekkel nem táplálnának; - de hogy ezen remények valósuljanak, hogy e mostoha helyzet közepette végképp el ne pusztuljunk, hogy mélyen érzett bajaink gyökerestől orvosoltassanak, hogy hegyaljai borainknak régi hírét, nevét visszaszerezzük, mindenek előtt egyesülnünk és közös akarattal igyekeznünk kell - helyzetünkön segíteni: mert ha mi magunk segítünk magunkon, a jó Isten is fog rajtunk segíteni. Ha valaha, most jött el az idő, hogy felébredjünk és magunk javáért, hasznáért minden célszerűt megkísértsünk; most, midőn független kormányunk van, mely nem fogja megengedni, hogy hazánk s egyes vidékek érdekei idegen érdekeknek alárendeltessenek; most, midőn Hegyaljánk érdeke is a nemzeti gyűlésen több követek által képviselve leend; most, midőn - ha a szükség úgy hozandja magával, a szőlőmívelés és borkereskedés érdekében alakítandó társaságoknak szelesebb és szabadabb teltkör nyílt. Ragadjuk meg tehát e kedvező pillanatot és borkereskedésünk felvirágoztatására - vidékünk anyagi jólétének megalapítására azt kellőleg használjuk is fel; egyesüljünk és kísértsünk meg minden eszközt a kitűzött cél elérésére; a közös kitörés, szilárd férfias akarat, egyesült erélyes törekvés - bizton remény lem - meghozandják a kívánt sikert. E tekintetben az én meggyőződésem szerint nekünk hegyaljai polgároknak legelőször is szükség egy közös tanácskozást tartanunk, melyben a Hegyalja boldogabb jövőjét eszközlő tárgyakról - kölcsönös eszmecsere útján értekeznénk. Vidékünk s mindnyájunk említett közös érdeke - és azon őszinte rokonszenv, mellyel szülőföldemhez köttetem, bátorítottak és bírtak engemet arra, hogy Önnek is, mint a hegyaljai lelkes erélyes polgárok egyikének közremunkálását felkérjem, s Önt az E. Bénye-i új Fürdőben - folyó 1848. évi június hó 13. napján, délelőtti 9 órakor tartandó tanácskozásra szívesen és barátilag meghívjam. Szirmay Ödön s. k. BAZ ML V-A. 2001. III. fej. No. 538. • 197 • Az erdőtelki kántor és harangozó panaszos levele Almásy Sándor főszolgabírónak Erdőtelek, 1848. június 14. Az erdőtelki közönség azon hiedelmében, hogy a legújabb törvények engedményezése nemcsak az úrbérre, de az egyháziak fizetésére és szolgálatára is kiterjed még az érdemesített szolgabíró Németh Albert

1 Úr felvilágosítása után is, mellyet hozzájok írásban intézett, megmaradott elannyira, hogy nekünk alul írottaknak, nehogy valami kitörésre alkalmat szolgáltassunk pénzes ekékkel kelletett a tavasz földünket, ami különben a közönség kötelessége - bemunkáltatni. Melly munkáltatása a kántornak 28 váltóforint 6 krajcárba, a harangozónak 10 váltóforint 57 krajcárba került. Ezen kívül a búza aratás fejében, régi egyeségnél fogva a kántornak szokott a helység Egerbe évenként 4 kocsit kiszolgáltatni búza alá, tartozván minden kocsi 6 köböl búzát befuvarozni, - a múlt évről is fennmaradván 2 kocsi, az idén 6 kocsin tartozott