A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

kijelenti, hogy egyrészről az úrbéri viszonyokat megszüntető új törvény, másrészről pedig a megyei központi bizottmánynak közelebb hozott azon határozata következtében, miszerént a sómérés, szalonnaárulás - és a tégla és cserépégetési úri jussok felszabadítottak ezáltal - városunknak a szavatossággal tartozó uradalom irányában kármentesítési igénye támadt - úgy továbbá azon oknál fogva is, miszerént alaposan remélleni lehetne, hogy az határbeli szőlők váltságát is az álladalom fedezendi: városunk úgy az úrbéri váltság, mind a regálébeli vétel fejében mindaddig, míg a dolog akár a minisztérium, akár a jövő törvényhozás intézkedése következtében - tisztába nem jő - a volt földesuraságoknak fizetéseket tenni - magát képesnek nem erezi - magában értetődvén egyébiránt, hogy az új törvény szentesítése napjáig járó kamatok - illetőleg kifizettetni fognak. BML Bcs. Képvis. t. jkv. 425/1848. május 13. 2 oldalas, kézzel írt jegyzőkönyvi tisztázat. (Előzménye: 179. dokumentum A földesurakkal korábban kötött úrbéri örökváltsági szerződések ügyében az 1848:12. tc. 9. §-a ígért intézkedést. Ez ugyan csak az 1848:33. tc.-ben szankcionáltatott, de nincs ismert adat arra, hogy 1848/49-ben magyar hatóság fizetésre szorította volna a váltságra szerződötteket. • 192 • A szentesi kocsmajog haszonbérlőinek tiltakozása a kurtakocsmák ellen Szentes, 1848. május 25. Tisztelt Városi Tanács! Már több ízben felterjesztett alázatos kérelmünkkel újólag a tisztelt Városi Tanács eleibe járulni kényteleníttetvén, újólag előterjeszteni bátorkodunk, hogy a bort és pálinkát mérető kurta korcsmárosoknak száma a tisztelt Tanács által közben tett kegyes intézkedések dacára nemcsak nem kevesedik, sőt inkább napról napra szaporodván, már a 70 számot haladja. Ezen a korcsma jogot haszonbérlőknek tetemes kárát következtető törvényellenes tett és visszaélés részint abból ered, hogy a serkorcsmálás számtalan házaknál kinyittatván, ily helyeken a ser mellett bort és pálinkát is a mi engedelmünk nélkül méretnek, — részint abból ered, mivel a jelen szabadsági törvények kihirdetése óta a bor és pálinka mérhetés jogát több lakosok minden fizetés nélkül gyakorolhatónak hiszik, mely véleményükben őket a Városháznál és népgyűléseken többször hallott azon szavak „hogy már nincsen földes úr, - már az urbariális törvények eltörölvék" megerősítik, úgy okoskodván, hogy ha nincsen földes úr, nem léteznek úrbéres törvények, akkor a korcsmáriásnak úri joga, mely az 1832/6. úrbéres törvényekben van szabályozva, - szintén eltöröltetett. - Többen ismét azt állítják, hogy a korcsma nyitásnak joga már több városokban a lakosság által szabadon gyakoroltatik. Ilyen balvélemény és balhiedelem nem az egész városi érdemes közönségnek véleménye ugyan, de ha szintén azok hiszik ezt, akik számra hetvennél többen kurta korcsmát tartanak, - már ez is elég arra, hogy alább írt haszonbérlőknek minden remélhető nyereségét és hasznát elnyeljék, - nékünk ugyanis a tisztelt város részire kötelezett haszonbért fizetni, a korcsmahelyért bért adni, és azonkívül az iccés korcsmárost fizetni kelletvén, az italokat nem mérhetjük oly olcsón, mint akik minden díj nélkül vak bor- és pálinka mérést gyakorolnak. így történik az, hogy még mi hétszámra alig árulunk egy-két forint árut, addig a kurta korcsmárosok alig győzik az italméretést. Oly világban és körülmények között élünk, hogy a kurta korcsmák nyomozása és elkobzása a lakosságot ellenünk könnyedén ingerültségbe hozhatná.