A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PARASZTMOZGALMAK

1 Székes rét, szikes rét. Az adonyiak megmozdulására az adott okot, hogy az úrbéresek használatában volt rétföldet az uradalmi birtoktesthez csatolták. • 188 • A perkátai lakosok mozgalma Székesfehérvár, 1848. május 5. Első Alispán Úr szóval előterjesztette, hogy hozzája azon jelentés tétetett, miszerint a perkárai lakosok a földesúri laknál összecsoportozván az Uradalmi Levéltárból némely úrbéri tárgyakat érdeklő iratoknak kiadását erőszakolták, nehogy ezen fellépése a lakosságnak nagyobb zavarokra alkalmat szolgáltasson, szükséges a feladott vád iránt rögtön vizsgálatot tenni, és a tapasztaltak szerint intézkedni. Az illető választmánynak, mely jelenleg Adonyban működik kiadatik, hogy Adonyban működését bevégezvén azonnal Perkátára által menjen, és a feladott panaszok iránt az illetőket meghallgassa, a tapasztaltak szerint a népet felvilágosítani igyekezzék, és minden békéltető módokat felhasználva a csendet és rendet helyreállítani igyekezzen; - jelesen figyelmét a választmány mindazon tárgyakra kiterjessze, melyek által netán a lakosság önhatalmával oly jogokat gyakorolni kívánna, mi [a] törvény által meg nem engedtetett, a tapasztaltakról jelentés váratván. Végül a küldöttség eljárására nézve célszerűnek találtatván, hogy [az] Adonyba kirendelt katonaságot, mint remélhető a vizsgálat után visszavonandót, visszajövet Perkátára a választmány működése idejére által szállítsa. FML IV. 102. Fejér Vármegye Bizottmányának jegyzőkönyve. 1848:294. sz. Eredeti, kézzel írt tisztázat. A perkátai volt jobbágyok megmozdulására május első napjaiban került sor. A földesúr, gróf Győri László kastélya előtt gyülekeztek, s az uradalmi levéltárból irataikat, az úrbéri tabellát tartalmazó „veres táblás könyvet" követelték. Több kocsmát is nyitottak a községben, a tilalom ellenére (Szent György napjáig, április 24-éig rendelkeztek bormérési joggal) szabadon mérték ki boraikat. A perkátai parasztság mozgalmára 1. Hári Gyula 1996. Perkáta és társadalma a török kiűzésétől a XIX. század közepéig. In: Perkáta története. Perkáta, 148-149. • 189 • Nagy Sándor szolgabíró jelentése az adonyi, a rácalmási, a dunapentelei, a hercegfalvi és a perkátai eseményekről Székesfehérvár, 1848. május 6. Nagy Sándor szolgabíró úr a f[olyó] é[vi] j[egyző]k[önyv] [126.] száma következtében jelentette: miként Adony városa lakosai közül azokat, kik az úri jogok csorbításával bort mérnek, ettől a törvényes büntetés terhe alatt eltiltotta; - a húsvágást haszonbérben bíró zsidók ellen tett panasz következtében reá[juk] parancsolt, hogy jó húst mérjenfek] és jó fontot tarts[anak]. A lakosok által azon panasz is előadatván, miként az általuk felfogadott kovács a többi céhbeli kovács mesterek által a munkájában gátoltatik -, ezt megvizsgálván az említett kovácsot a munkára felszabadította, az e tárgyban hozott ítéletet s a jegyzőkönyvi kivonatot bővebb megvizsgálás végett bemutatván. Panaszoltatván a lakosok által az is, hogy az uradalom egy úgynevezett székes rétjüket elfoglalta: ezen tárgy iránt őket oda utasította, hogy a jelen közgyűlés eleibe folyamodjanak, a panaszuknak elintézését kérjék, az uradalmat pedig az ideig a peres rét további használatától másra reá bízta, miben a közönség meg is nyugodott. Rácalmáson, hol szinté[n]